Vízirovarok polarizációérzékelése, poláros ökológiai csapdák = Polarization vision of aquatic insects, polarized ecological traps

Kriska, György (2024) Vízirovarok polarizációérzékelése, poláros ökológiai csapdák = Polarization vision of aquatic insects, polarized ecological traps. ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK, 109 (1-2). pp. 1-25. ISSN 0002-5658 (In Press)

Preview

Text Kronika_Kriska_DSc_honlapra.pdf - Published Version Download (604kB) | Preview

Abstract

Az áttekintő tanulmányban bemutatott kutatások egyrészt új adatokat eredményeztek különböző vízirovartaxonok polarizációérzékelésével és ennek biológiai szerepével kapcsolatban, másrészt bemutatták különböző mesterséges poláros fényforrások és polarizációs mintázatok vízirovarokra kifejtett hatásait. Az első részben ismertetett kutatások a kérészek (Ephemeroptera), a szitakötők (Odonata), az árvaszúnyogok (Chironomidae) és a bögölyök (Tabanidae) körében tártak fel olyan fénypolarizáció-érzékelésen alapuló viselkedésformákat, amelyek meghatározó szerepet töltenek be az egyes taxonok túlélésében. A második tematikai egységbe sorolt kutatások nyomán vált egyértelművé, hogy a polarotaktikus vízirovarok tojásrakásra sokszor a vízfelszínnel szemben előnyben részesítenek olyan, élőhelynek teljesen alkalmatlan mesterséges felületeket, melyek erősen és vízszintesen poláros fényt vernek vissza. Az ilyen mesterséges felületek közelében gyakorta megfigyelhető szembeszökő mértékű rovarpusztulás fontos szerepet játszott az ökológiai csapda fogalmának tudományos meghatározásában. Az ökológiai csapdák speciális formája a vízirovarokat fenyegető poláros fényszennyezés, melynek tipikus forrásai a kőolaj- és pakuratavak, az aszfaltutak, a mezőgazdaságban használatos fekete műanyag fóliák, az üvegházak és épületek üvegfelületei, az autók karoszszériája, fekete sírkövek, a napelemek és napkollektorok. Ha egy polarotaktikus vízirovar választhat e vízszintesen polarizáló felületek és egy vízfelület között, akkor az előbbiek szupernormális polarizációs jele miatt nem a vizet választja. E jelenségnek a feltárása vezetett el az ökológiai fényszennyezés egy új válfajának, a poláros fényszennyezésnek a felismeréséhez és meghatározásához. | The research presented in this review paper provided new data on the polarization vision of different aquatic insect taxa and its biological role. It has also demonstrated the effects of different artificial polarized light sources and their polarization patterns on aquatic insects. In the first part we summarize the light polarization vision-based behaviour of mayflies (Ephemeroptera), dragonflies (Odonata), non-biting midges (Chironomidae) and horseflies (Tabanidae) that play a crucial role in the survival of each taxon. Research presented in the second thematic unit has shown that polarotactic aquatic insects often prefer artificial surfaces that are totally unsuitable as habitat and reflect strongly and horizontally polarized light, rather than the water surface. The striking levels of insect mortality frequently observed near such artificial surfaces have played an important role in the scientific definition of the term ecological trap. A specific form of ecological traps is polarized light pollution, which is a threat to aquatic insects, and whose typical sources are oil lakes, asphalt roads, black plastic sheeting used in agriculture, glass surfaces of greenhouses and buildings, car bodies, black tombstones, solar panels and solar collectors. If a polarotactic aquatic insect has a choice between these horizontally polarizing surfaces and a water surface, it will not choose water because of the supernormal polarization signal of the former. The exploration of this phenomenon has led to the recognition and definition of a new type of ecological light pollution, polarized light pollution.

Actions (login required)

Edit Item