A településhálózat pusztulása a Marosszögben a 16–17. században = The Destruction of the Settlement Network in Marosszög in the 16th and 17th Centuries

Kókai, Sándor (2024) A településhálózat pusztulása a Marosszögben a 16–17. században = The Destruction of the Settlement Network in Marosszög in the 16th and 17th Centuries. AXIS, 5 (2). pp. 43-53. ISSN 2064-7972

Preview

Text 043-054KokaiSandor.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (970kB) | Preview

Abstract

Szegedtől dél-délkeleti irányban, a Tisza és a Maros folyó találkozásától az Aranka (Harangod) vonaláig bezárt „háromszögben” terül el a Kárpát-medence egyik kevésbé ismert középtája, a Marosszög. A Marosszög természetföldrajzi értelemben az Alsó-Tisza vidékének — s egyben a Bánságnak mint történeti földrajzi régiónak — mintegy 1500 km2-nyi kiterjedésű mezorégiója, amely Trianon óta Szerbia, Románia és Magyarország határ menti perifériája. A régió szerepét a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában évszázadokon keresztül stratégiai helyzete határozta meg. E tekintetben kiemelkedett a Maros folyó nagy régiókat összekötő tranzit szerepe és a Szeged–Temesvár közötti kapcsolatokat realizáló — a régión áthaladó — szárazföldi úthálózat jelentősége. | The image of a dense network of settlements unfolds from the 15th century, forming a complex whole in unity with the network of smaller market towns and monasteries. The region, which includes about sixty settlements, was dominated by small villages. The spatial processes of the 19th century were determined by the Turkish conquest, which took place in 1551, with the capture of the town and castle of Csanád. According to the censuses of the Turkish-era defteres (1567, 1579), the region lost 40% of the population in one generation, and 25-30% of the settlements became uninhabited. The destruction increased to an unprecedented extent during the Fifteen Years’ War, and by the end of the 17th century the population and the number of settlements fell to 20-30% of the value at the end of the 15th century, i.e. barely 18-20 settlements remained inhabited, sometimes only with some houses. The average population density decreased from 8-9 per km2 in 1498 to 1-2 per km2 by the beginning of the 18th century. The extent of the destruction of the settlements was influenced by the revaluation of natural resources, local and situational energies, and the fact of the Turkish conquest. The desolation was accompanied by a change of population, as a result of the Hungarians lost significance and space, and the Balkan ethnic groups came into a dominant position.

Actions (login required)

Edit Item