A népnyúzó főúrtól a nemzet hős lelkű asszonyáig. A Kanizsai család irodalmi emlékezete

Kanász, Viktor (2024) A népnyúzó főúrtól a nemzet hős lelkű asszonyáig. A Kanizsai család irodalmi emlékezete. In: A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2023. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai; A Magyarságkutató Intézet Évkönyve (67). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 273-315.

Preview

Text MKI_Evkonyv_2023_Kanasz.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Tanulmányomban a középkori Magyar Királyság egyik fontos főúri famíliájával, a Kanizsai családdal foglalkozó irodalmi munkákat tekintettem át. A család a 19. század óta folyamatosan, műfajtól függetlenül jelen van a magyar történelmi irodalomban, prózai és lírai alkotások sokasága őrzi tagjainak alakját. Az első generációkból elsősorban Miklós zágrábi püspök, s még inkább János esztergomi érsek kap több esetben epizódszerepet, míg Kanizsai László alakja a Hunyadi Jánosról és Mátyásról szóló alkotások visszatérő mellékszereplője lett. Nagyon eltérő megítélés alá esett János, Gergely Sándor kommunista író ugyanis benne testesítette meg az általa vízionált romlott, önző, önkényeskedő, hazája sorsa iránt teljesen érzéketlen, szadista magyar főúri elitet. Az ő ellentettjének is mondhatnánk Kanizsai Dorottyát. A nádorasszony a nemzetéért aggódó, istenfélő, lelkiismeretes, atyafiságát és embereit féltő nagyasszony ikonikus mintaképe lett. Ábrázolása hagiografikus jellemzőket hordoz. Hősiessége tanújeleként jobbágyaival, embereivel kiment a mohácsi csatatérre (1526), s eltemettette az ott heverő halottakat, majd ő nevelte fel az utolsó Kanizsait: Ferencet és Orsolyát. Ettől eltekintve Dorottya alakja a magyar irodalomban és a képzőművészetben összeforrt Moháccsal, és a női helytállás szimbóluma lett. Orsolyában pedig tovább öröklődni látják Dorottya pozitív jellemvonásait.A család két női tagjának, Dorottyának és Orsolyának sikerült regény-főés címszereplővé válnia. Az irodalmon kívül a képzőművészetben, valamint a történelmi emlékezet egyéb hivatalos és civil keretein belül Dorottya vezető szerepe még egyértelműbbé válik. Mindez az esztergomi érseket, zágrábi püspököt, Nagy Lajos és Mátyás király seregében harcoló főurakat adó, évszázadokon át vezető szerepet viselő család esetében egyedi jelenségnek mondható. Egyben azt is mutatja, hogy az írók fantáziáját a kardforgató, politikai babérokra törő bárók helyett jobban megmozgatták a korszakból kevésbé ismert, atipikusabb női szereplők. Végezetül arra is felhívja e rövid elemzés a figyelmünket, hogy a történészek egyik fontos feladata, hogy reflektáljanak az általuk kutatott témák irodalmi – és filmes – megjelenítésére, s támogassák a történelmileg minél hitelesebb ábrázolások megszületését.

Actions (login required)

Edit Item