A légköri ózon keletkezése és körforgalma

Béll, Béla (1979) A légköri ózon keletkezése és körforgalma. TERMÉSZET VILÁGA, 110 (10). pp. 441-445. ISSN 0040-3717

Preview

Text Bell_43_TermtudKozl_1979__441-445.pdf - Published Version Download (5MB) | Preview

Abstract

Sorozatunk első cikkében (Dr. Próbáld Ferenc: A légkör széndioxid-forgalma, Természet Világa, 1979. 5. sz.) olvashattuk, hogy Földünk másodlagos őslégkörét liárd évvel ezelőtt a kőzetburokból származó gázok (főként széndioxid, szénhid rogének, ammónia és vízgőz) alkották. (Az elsődleges őslégkör a kb. 5 milliárd évvel ezelőtt összetömörült kozmikus por anyagcsomójából származó gázburok volt, amely a gravitációs tömörülés és a radioaktív anyagok bomlása következ tében felhevülő Föld gravitációs teréből kb. 4 milliárd évvel ezelőtt megszökött.') Az őslégkörben oxigén gyakorlatilag nem volt, bolygónkat redukáló jellegű gázburok vette körül. (A redukáló légkör olyan folyamatoknak kedvez, amelyekben az anyagok oxigént adnak le. Az oxidáló jellegű légkör az anyagok oxigénfelvételét segíti elő.) A Föld történetében rendkívül fontos és a Naprendszerben egyedülálló volt az a folyamatlánc, amelynek során a redukáló őslégkör átalakult és oxidáló jellegűvé vált. Ezenközben és az ezt követő évmilliárdok alatt a földi atmoszférában felhalmozódott az oxigén s a jelen korban kb. 21 térf. %-ban található a légkör alsó, mintegy 80 km magas, jól átkevert rétegében, az ún. homoszférában. Az oxigén feldúsulásának folyamata összefonódott az élőszervezetek, végső soron a földi biosz féra fejlődésével. Ebben a kölcsönhatásban jelentős szerep jutott a légköri ózonnak. Amint látni fog juk, a légköri ózon lehetővé tette mintegy félmilliárd évvel ezelőtt az élőszervezetek elterjedését a Föl dön, s bolygónk bioszféráját azóta is védi a kozmikus térségből, lényegében a Napból érkező halált okozó sugárzástól.

Actions (login required)

Edit Item