Rucska, Andrea and Lakatos, Csilla (2024) Az észak-magyarországi régió lakosságának mentális állapotjellemzői egy évvel a pandémia után. MULTIDISZCIPLINÁRIS TUDOMÁNYOK: A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYE, 14 (1). pp. 33-45. ISSN 2062-9737
|
Text
2292_publish.pdf - Published Version Download (629kB) | Preview |
Abstract
A szerzők a keresztmetszeti kvantitatív kutatás során a pandémiát követő időszakban tapasztalható mentális állapotjellemzőket vizsgálták. A kutatás a depresszió, a szorongás és a stressz felmérése mellett a mentális állapotot és jóllétet védelmező és veszélyeztető tényezőinek feltárására irányult. A vizsgálatban összesen 1157 felnőtt válaszadó (n = 1157) vett részt (átlagéletkor: 36,1 év; szórás: 14,6). A válaszadók közül 791 fő (68,36%) az Észak-Magyarország régióban él, ők a vizsgálat almintáját képezik. A kérdőívben a szociodemográfiai adatokra vonatkozó kérdések mellett a szubjektív egészségi állapot, a vallásgyakorlás és a mentális egészség jellemzőinek feltárását célzó kérdések szerepeltek. Az eredmények arra utalnak, hogy a depresszió, a szorongás és a stressz vonatkozásában a nem, az iskolai végzettség, a település típusa, a családi kapcsolatok és a vallásgyakorlás is fontos szerepet töltenek be. A vizsgált minta mentális egészségszintje a magyar lakossági átlaga alatti, az országos értékekhez viszonyítva lényegesen rosszabb képet mutat. | The authors used cross-sectional quantitative research to investigate mental health characteristics in the post-pandemic period. In addition to assessing depression, anxiety, and stress, the research aimed to explore protective and threatening factors for mental state and well-being. A total of 1157 adult respondents (n = 1157) participated in the study (mean age: 36.1 years; standard deviation: 14.6). 791 of the respondents (68.36%) live in the North-Hungary region and form the sub-sample of the study. In addition to questions on sociodemographic data, the questionnaire included questions on subjective health, religious practice and mental health characteristics. The results suggest that gender, education, type of settlement, family relationships and religious practice play an important role in depression, anxiety and stress. The mental health of the sample is below the Hungarian population average and significantly worse than the national average.
Item Type: | Article |
---|---|
Uncontrolled Keywords: | COVID–19-pandémia, mentális egészség, szociális, emocionális és pszichológiai jóllét, hátrányos helyzetű lakosság, COVID–19 pandemic, mental health, social, emotional and psychological well-being, disadvantaged population |
Subjects: | H Social Sciences / társadalomtudományok > H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában |
SWORD Depositor: | MTMT SWORD |
Depositing User: | MTMT SWORD |
Date Deposited: | 06 Feb 2025 09:30 |
Last Modified: | 06 Feb 2025 09:30 |
URI: | https://real.mtak.hu/id/eprint/215236 |
Actions (login required)
![]() |
Edit Item |