Augusztus 20. 1880-ban

Fabó, Edit and Bacher-Tuli, Andrea (2024) Augusztus 20. 1880-ban. In: Alkotmányos rend és öntudatosság. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (68.). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 75-105. ISBN 9786156117816

Preview

Text Alkotmanyos_rend_es_ontudatossag_03.pdf - Published Version Download (279kB) | Preview

Abstract

Az 1880-as év augusztus 20-a megünneplésének körülményei eltértek a korábbiaktól. Az egyik ilyen legjelentősebb tényező volt az, hogy az államalapító augusztus 20-i évfordulóját megelőzte Ferenc József augusztus 18-ra eső 50. születésnapja. Az uralkodói születésnap egyébként is állami ünnep volt, s ilyenkor egy szűkebb, arisztokratikus, protokolláris – a nyilvánosságtól elkülönített – körben zajlottak a köszöntések. A jubileumi alkalom azonban látványosabb gesztusokat kívánt, ezért a korabeli sajtó – pártállástól függetlenül – az egykor az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot kegyetlenül megtorló királyban ezúttal az alkotmányos rend őrét méltatta. Mindemellett e nyár végi időszakban egyre szélesebb figyelem övezte a lóversenyzés témakörét, és ez már jelezte, hogy az augusztus 20-i rendezvények részévé fog válni. A Pesti Napló középutasságának megfelelően mindkét jeles napot vezércikkben üdvözölte, valamint Ausztria és Magyarország elválaszthatatlanságának szükségességét hangsúlyozta. A Hon szokásához híven idejekorán tájékoztatta olvasóit a várható eseményekről, és részletesen beszámolt a nemzeti ünnepekről, azonban a Szent István-nap elmúltával alig tért vissza az eseményekre. Az ellenzéki Egyetértésben csak az uralkodó születésnapját követő napon jelent meg vezércikk az uralkodót éltetve, ám kormánykritikus hangneme mellett az alkotmányosságra és a függetlenségre helyezte a hangsúlyt. Az irodalmi újságok közül a Fővárosi Lapok az ünnepi tudósításokat és az ahhoz kapcsolódó kulturális híreket nemzeti értékeket tartalmazó írásokkal fűszerezte, és a két jeles napot egymással párhuzamosan tárgyalta. A Vasárnapi Ujság viszont alig szentelt figyelmet az államalapítás ünnepének, míg az uralkodó születésnapjával terjedelmesebben foglalkozott. A kulturális sajtó az ünnepekhez kapcsolódó ismeretek, tények és történetek bemutatásával nemcsak olvasói látókörét szélesítette, de egyúttal megteremtette a nemzeti ünneppel való azonosulás érzelmi hátterét is. A méltatásokban és megemlékezésekben voltak egymást átfedő gondolatok, s bár látszólag összekapcsolódott a két esemény, valójában azonban csak érintkeztek egymással. Mindkét évfordulónak megvolt a saját rítusa, és nem homályosították el egymás jelentőségét.

Actions (login required)

Edit Item