A nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogai az európai charták fényében

Szalma, József (2025) A nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogai az európai charták fényében. ACTA HUMANA: HUNGARIAN CENTRE FOR HUMAN RIGHTS PUBLICATIONS, 13 (1). pp. 13-36. ISSN 0866-6628

Preview

Text 03_szalma_13-36_WEB-ActaHumana2025_1.pdf - Published Version Download (248kB) | Preview

Abstract

E tanulmány az immár majd harminc éve hatályban levő európai kisebbségoltalmi charták (a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája) normatív jelentéstartalmát, jogi természetét, megvalósításának módját vizsgálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye fényében. Érinti a kisebbségvédelmi charták Magyarországgal szomszédos országokban megtörtént ratifikációs implementációját és a magyar nemzeti közösségek jogállására gyakorolt hatását, a közösségi és egyéni jogosultságok megvalósítását. E chartáknak az illető országokban való implementációja a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében, tendenciálisan személve előrehaladást mutat, igaz, az alkalmazás terén időnként meglepő megtorpanásokat is. Előfordult már többször is a múlt században, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a hídszerep helyett túszává váltak annak az ún. utódországnak, amelyben történelmileg meghatározottan élnek. Ennek egyik példája a kisebbségi lakossági arányszám kényszerű megváltoztatása. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény kifejezetten tiltja a nemzeti kisebbségek által hagyományosan lakott régiókban a korábbi lakossági összetétel arányának államhatalmi úton történő megváltoztatását, amire azonban az egyezmény hatálybalépése előtt, de utána is, sajnos, sor került. Ezért evidens, hogy az európai nemzeti kisebbségek, így az országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése, az érintettek mellett, nemcsak Magyarországnak, azaz az anyaországnak, hanem az EU-nak, nemkülönben az adott nemzetállamoknak jó esetben jótékonyan koordinálható, odafigyelést igénylő érdeke is. Ezt megerősíti Magyarország Alaptörvénye az Alapvetés D) cikkében, amelynek értelmében Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért.

Actions (login required)

Edit Item