Társadalmi konvergencia a kelet-közép-európai országok és referenciaországaik között

Tóth, István György and Csathó, Ábel (2025) Társadalmi konvergencia a kelet-közép-európai országok és referenciaországaik között. In: Társadalmi riport 2024. Társadalmi riport . TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest, pp. 45-67. ISBN 9771216656244

Preview

Text 045_067_TRIP_2024_Toth_Csatho_c36ed081.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

Az EU létrehozásától kezdve alapcél volt a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi integráció erősítése, ami a posztszovjet világ kevésbé fejlett kelet- közép- európai országainak csatlakozásával még hangsúlyosabbá vált. Az újonnan csatlakozott országok elitjeit és választóit a rendszerváltás és az Unió keleti bővítése során is a nyugati országokhoz való gazdasági és társadalmi közeledés motiválta. De volt-e, és ha igen, milyen mértékben társadalmi konvergencia a kelet közép- európai országok és néhány régebbi EU-tagállam között a poszt-jaltai berendezkedés felbomlása, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás óta? Fejezetünkben erre a kérdésre keressük a választ és a három balti államot (Észtország, Lettország és Litvánia), a négy visegrádi országot (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Horvátországot, Szlovéniát, Romániát és Bulgáriát (továbbiakban: EU11-országok2) vizsgáljuk e szempontból. Magyarországra természetesen kiemelt figyelmet fordítunk. A legtöbb konvergenciaelemzés gazdasági mutatók nagyobb országcsopor tokon (pl. EU15, EU27, eurózóna stb.) belüli heterogenitásának csökkenését (szigma-konvergencia), esetleg a szegényebb országok felzárkózásának mértékét (béta-konvergencia), vagy a teljes vizsgált népesség-univerzumon belüli eset párok közötti különbségek csökkenését („klub-konvergencia”) vizsgálja. Ezzel szemben mi azt állítjuk, hogy az EU11-országok alrégióinak fejlődését érdeme sebb a vizsgált országaink számára relevánsabb alrégiók tagjaival (a baltiakat a skandináv államokkal, Kelet-Közép-Európát Nyugat-Közép-Európával, Romá niát és Bulgáriát Olaszországgal és Spanyolországgal) összevetni. Elemzésünk, melynek időtávja az 1990-es évek elejétől a legutolsó még rendelkezésre álló adat évéig terjed, abban is eltér a legtöbb ebben a témában született vizsgálat tól, hogy a gazdasági és intézményi fejlettség helyett elsősorban a társadalmi konvergenciára fókuszál.

Actions (login required)

Edit Item