Magyarország középtávú makrogazdasági teljesítménye régiós összehasonlításban

Oblath, Gábor and Palócz, Éva (2025) Magyarország középtávú makrogazdasági teljesítménye régiós összehasonlításban. In: Társadalmi riport 2024. Társadalmi riport . TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest, pp. 197-216. ISBN 9771216656244

Preview

Text 197_216_TRIP_2024_Oblath_Palocz.pdf - Published Version Download (3MB) | Preview

Abstract

Írásunk Magyarország makrogazdasági teljesítményét és egyensúlyi mutatóit vizsgálja nemzetközi összehasonlításban a 2020 és 2023 közötti időszakban, arra is kitérve, hogy az elmúlt években milyen változások történtek a 2010-es évek folyamataihoz viszonyítva. A közelmúlt sajátosságainak azonosítását megnehezíti, hogy a 2020-as éveket szokatlan mértékű makrogazdasági instabilitás jellemezte, amelyhez a jelentős állami túlköltekezés, valamint a költségvetési folyamatok rendszeres félreterve zése és kiszámíthatatlansága is számottevően hozzájárult. Az időszak első évére a Covid-járványhoz köthető visszaesés, 2021-re a növekedés visszapattanása, 2022-re a cserearányromlásra ráerősítő választási költekezés okozta jelentős külső egyensúlyromlás és az infláció felpörgése, 2023-ra pedig a belföldi felhaszná lás brutális csökkenése miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés, valamint a külső egyensúly ezt kísérő, példátlan mértékű korrekciója nyomta rá a bélyegét. A magyar gazdaság instabilitása több negatív európai rekord (a legmagasabb infláció, a legnagyobb relatív állami kamatkiadás, és a belföldi kereslet legsú lyosabb visszaesése 2023-ban) elérésében nyilvánult meg, következménye pedig a gazdaság 2024-ben remélt élénkülésének elmaradása lett. A kilengések ellenére is azonosítható néhány változás a 2010-es éveket jellem ző folyamatokhoz viszonyítva. (1) Nem folytatódott a magyar gazdaság terme lékenységi lemaradása; (2) csillapult a 2010-es években tapasztalt „beruházási düh”, amely különösen a kormányzati beruházások aránytalan növekedésében mutatkozott meg; (3) a fogyasztás relatív változásában is korrekció történt: a GDP-hez viszonyítva kissé gyorsult a fogyasztás emelkedése. Áttekintésünk egy felkapott hírből indul ki: „Románia 2023-ban lehagyta Magyarországot”. Azért indítunk ezzel a témával, mert ez jó példát kínál annak bemutatására, hogy a helyükön kell kezelni a vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP) mért relatív mutatószámokat (közöttük az egy főre jutó GDP-t), amelyeknek egyes évek közötti különbségei nem feltétlenül tükrözik a relatív volumenek változását. Ezt követően először keresztmetszetben, PPP-n mért adatok alapján, majd volumenindexekre támaszkodva nyújtunk áttekintést a 2010-es évtizedet és az elmúlt éveket jellemző makrogazdasági fejlemények néhány fontos metszetéről egyrészt regionális, másrészt szélesebb európai összehasonlításban. Ezután áttekintjük azokat a folyamatokat, amelyek a hazai gazdaság nagyfokú makrogazdasági instabilitásához vezettek az elmúlt években, és bemutatjuk az instabilitás megjelenési formáit. Először a GDP, a bruttó hazai reáljövedelem (RGDI, a cserearányhatással kiigazított GDP) és a belföldi fel használás, valamint a külső egyensúly hektikus alakulásáról adunk képet, majd a makrogazdasági instabilitás két másik megjelenési formáját, a költségvetési és az inflációs folyamatokat vizsgáljuk.

Actions (login required)

Edit Item