A hazai A-csoportú Streptococcus (GAS-) járvány jellemzői a gyermek-alapellátásban 2023-ban = Characteristics of the group A streptococcal (GAS) epidemic in the pediatric primary care in Hungary in 2023

Karászi, Éva and Kassa, Csaba Károly and Tóth, Kinga and Onozó, Beáta and Erlaky, Hajna and Lakatos, Botond (2025) A hazai A-csoportú Streptococcus (GAS-) járvány jellemzői a gyermek-alapellátásban 2023-ban = Characteristics of the group A streptococcal (GAS) epidemic in the pediatric primary care in Hungary in 2023. ORVOSI HETILAP, 166 (19). pp. 719-727. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p719.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (475kB) | Preview

Abstract

Bevezetés és célkitűzés: Az A-csoportú Streptococcus okozta infekciók száma 2022 óta Európa számos országában jelen- tősen megemelkedett. A magas esetszámokon túl a progrediáló, súlyos lefolyású, invazív esetek aránynövekedése aggasztó problémaként jelent meg. Kutatásunk célja a hazai Streptococcus pyogenes járvány jellemzőinek bemutatása a gyermek-alapellátásban, egy országos reprezentációjú gyermekpopulációban végzett adatgyűjtés alapján. Módszer: 21 tételből álló, strukturált kérdőívet küldtünk ki a házi gyermekorvosi hálózat platformján 2024 májusában országszerte, gyermekorvosi praxisban dolgozó orvosok számára. A kérdőív retrospektív jelleggel, a 2023. január 1. és december 31. között azonosított streptococcalis kórképek valós diagnosztikai és kezelési stratégiáit mérte fel. Eredmények: Összesen 72 gyermekorvosi praxisban ellátott 71 600 fős gyermekpopulációra vonatkozó adatok alap- ján, a vizsgált gyermekek 8,5%-ában (95% konfidenciaintervallum: 7,1–9,9%) diagnosztizáltak tonsillitist és/vagy skarlátot (n = 6110), ezen belül a fertőzöttek negyede (2,1%; 95% konfidenciaintervallum: 1,74–2,46%) mutatta a skarlát tüneteit (n = 1515). A betegek 83%-a az 5–10 éves korosztályból került ki. A páciensek 0,6%-ánál alakult ki peritonsillaris tályog (41 eset), 9 gyermeknél diagnosztizáltak invazív megbetegedést, 2 gyermeknél jelentkezett poststreptococcalis glomerulonephritis, míg reinfekciót átlagosan 15%-ban észleltek. A gyanús esetek közel felénél (47%) történt diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálat. A terápia kapcsán a leggyakrabban használt antibiotikum az amoxicillin-klavulánsav volt (41%), azonban a szűkebb spektrumú béta-laktámok (penicillin, amoxicillin, cefprozil) együttes alkalmazása elérte az 50%-ot. Makrolidot 6%-ban, cefiximet 3%-ban alkalmaztak a gyermekorvosok. Megbeszélés: Az invazív S. pyogenes betegség korai, rendelőben történő diagnózisának és az adekvát antibiotikumvá- lasztásnak meghatározó szerepe van mind a kimenetel, mind az antibiotikumrezisztencia alakulása szempontjából. Eredményeink alapján a gyorstesztelés nagyobb arányú alkalmazása és igazolt esetben a korai, szűk spektrumú anti- biotikumkezelés propagálása szorgalmazandó. Következtetés: Közleményünk visszajelzésként szolgál az alapellátás számára az S. pyogenes járvány diagnosztikus és terápiás gyakorlatáról, hangsúlyozza az adekvát antibiotikumválasztás és az időben felismert invazív infekciók jelen- tőségét. | Introduction and objective: A rising number of group A streptococcal infections has been observed all over Europe since 2022. In addition to the high number of patients, the increase in the proportion of progressive, severe, invasive cases has been noticed as an alarming problem. The aim of our study was to describe the characteristics of the Hungarian Streptococcus pyogenes epidemic in the paediatric primary care setting, based on a questionnaire covering a large cohort of paediatric patients. Methods: A 21-item structured questionnaire was sent out on the general physician network platform to primary care paediatricians nationwide in May 2024. The questionnaire was retrospective, assessing actual diagnostic and treatment strategies for streptococcal diseases identified between 1 January and 31 December 2023. Results: Based on data from a total of 71,600 children in 72 paediatric practices, 8.5% (95% confidence interval: 7.1–9.9%) of the enrolled children were diagnosed with streptococcal tonsillitis and/or scarlet fever (n = 6110), of which a quarter of the infected children (2.1%; 95% confidence interval: 1.74–2.46%) showed symptoms of scarlet fever (n = 1515). 82% of the patients were in the age group 5–10 years. Peritonsillar abscesses developed in 0.6% of patients (41 cases), invasive disease was diagnosed in 9 children, post-streptococcal glomerulonephritis occurred in 2 children, while reinfection was observed in an average of 15%. In nearly half of the suspected cases (47%), diagnostic microbiological tests were carried out. In terms of therapeutic strategy, the most commonly used antibiotic was amoxicillin-clavulanic acid (41%), but the combined use of narrower spectrum beta-lactams (penicillin, amoxicillin, cefprozil) reached 50%. Macrolide was used by 6%, cefixime by 3%. Discussion: In the current streptococcal epidemic point-of-care diagnosis, early recognition of invasive diseases and appropriate antibiotic selection are crucial for both clinical outcome and antibiotic stewardship. Our results suggest that greater use of rapid testing and the promotion of early, narrow-spectrum antibiotic treatment in proven cases should be encouraged. Conclusion: Our study provides feedback to primary care paediatricians on diagnostic and therapeutic practices and emphasizes the importance of adequate antibiotic selection and early recognition of invasive S. pyogenes infections.

Actions (login required)

Edit Item