A táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás és a testösszetétel összehasonlító vizsgálata az EKKE sport szakos és nem sport szakos hallgatóinak körében = A comparative study of nutritional habits, physical activity, and body composition among sports and non-sports major students at EKKE

Lukács, Szilvia Katalin and Suszter, László (2025) A táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás és a testösszetétel összehasonlító vizsgálata az EKKE sport szakos és nem sport szakos hallgatóinak körében = A comparative study of nutritional habits, physical activity, and body composition among sports and non-sports major students at EKKE. ACTA UNIVERSITATIS DE CAROLO ESZTERHÁZY NOMINATAE. SECTIO SPORT, 56. pp. 51-65. ISSN 26770105

Preview

Text 51_Lukács.pdf - Published Version Download (8MB) | Preview

Abstract

Az egészséges életmód szempontjából a legfontosabb az életminőségünk fenntartása, amelyre jelentős hatással bír az egészségi állapotnak és edzettségnek megfelelő mértékű testmozgás, a mennyiségi és minőségi táplálkozás, valamint az optimális regenerációhoz elengedhetetlen pihenés. A tanulmány célja egyetemi hallgatók táplálkozási szokásainak, fizikai aktivitásának és testösszetételének összehasonlító vizsgálata. A vizsgált minta fizikai aktivitásának összevetése az ajánlásokkal. A vizsgálatban összesen százhetvenkilencen vettek részt (N = 179), amelyből négy csoport került kialakításra. A vizsgált csoportok táplálkozástudományi vizsgálatainak átlageredménye nem, de a heti fizikai aktivitás különbsége szignifikáns: a sport szakos hallgatók heti aktivitása 301.24 perc, míg a nem sport szakos hallgatóké 173.77 perc, (p = 0,002). A relatív testizomszázalék (M%) eredményeit illetően a sport szakos fiúk rendelkeznek a legnagyobb átlageredménnyel (44%), őket követik a nem sport szakos fiúk (38%), majd először a sport szakos lányok (31%), utánuk a nem sport szakosok csoportja (29%). A csoportok között jelentős szignifikancia mellett mutatható ki különbség a relatív testizomszázalékban (M%), a férfi sport szakos csoport átlageredménye mindhárom másik csoport átlagánál nagyobb (p = 0,000) A relatív testzsírszázalék tekin tetében (F%) szintén szignifikáns különbséget találtunk a csoportok között, a férfi sport szakos csoport átlageredménye mindhárom másik csoport átlagánál kisebb (p = 0,000). A testösszetétel és a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolatot találtunk, a korreláció ellentétes irányúnak bizonyult a két változó esetében: a relatív testzsírszázalék (F%) vizsgálatakor [(r) = -0,33; (p = 0,000)] és a relatív testizomszázalék (M%) esetében [(r) = 0,37; (p = 0,000)] is a korreláció mértéke jelentős szignifikancia mellett is csekélynek mondható. A férfi és női humánbiológiai különbségek egyértelműek. A táplálkozásban nem, viszont a fizikai aktivitás mértékében van különbség. Az eredményeink alapján 600 percnyi, azaz napi 1,5 óra mérsékelt intenzitású testmozgás szükséges az egyetemisták testarányának kedvező irányú megváltoztatásához. | From the perspective of a healthy lifestyle, the most important factor is maintaining quality of life, which is significantly influenced by physical exercise appropriate to health status and fitness level, quantitative and qualitative nutrition, as well as rest, which is essential for optimal regeneration. The aim of the study is a comparative analysis of university students’ nutritional habits, physical activity, and body composition. A total of one hundred seventy-nine participants took part in the study (n=179), from which four groups were formed. T he average results of the nutritional science assessments of the examined groups did not show significant differences, but the difference in weekly physical activity was significant: the weekly activity of sports students was 301.24 minutes, while that of non-sports students was 173.77 minutes (p=0.002). Regarding the relative muscle percentage (M%), sports major males had the highest average result (44%), followed by non-sports major males (38%), then sports major females (31%), and finally the non-sports major females (29%). A significant difference was found between the groups in relative muscle percentage (M%), with the average result of the male sports major group being higher than the average of all three other groups (p=0.000). In terms of relative body fat percentage (F%), a significant difference was also found between the groups, with the average result of the male sports major group being lower than the average of all three other groups (p=0.000). A significant relationship was found between body composition and physical activity, and the correlation proved to be inverse in the case of the two variables: in the examination of relative body fat percentage (F%) [(r)=-0.33; (p=0.000)] and relative muscle percentage (M%) [(r)=0.37; (p=0.000)], the magnitude of the correlation can be considered weak despite significant significance. The human biological differences between males and females are evident. There is no difference in nutrition, but there is a difference in the level of physical activity. Based on the results, 600 minutes, i.e., 1.5 hours per day of moderate-intensity physical exercise, is necessary to alter university students’ body composition.

Actions (login required)

Edit Item