A mezőgazdasági jövedelmi egyenlőtlenségek szerkezete és szakpolitikai kihívásai = The structure of agricultural income inequality and policy challenges: an international comparison

Fertő, Imre (2025) A mezőgazdasági jövedelmi egyenlőtlenségek szerkezete és szakpolitikai kihívásai = The structure of agricultural income inequality and policy challenges: an international comparison. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 39 (3). pp. 30-57. ISSN 0237-7683

Preview

Text 2_3647.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

A mezőgazdasági jövedelmi egyenlőtlenségek mélyreható társadalmi-gazdasági és térbeli következményekkel járnak, amelyek közvetlenül befolyásolják a vidéki térségek fenntarthatóságát és gazdasági stabilitását. A jövedelemkülönbségek kialakulása a földtulajdon szerkezetével, az agrárpiaci erőviszonyokkal, a támogatási rendszerek működésével és a technológiai fejlődés egyenlőtlen elérhetőségével függ össze. A tanulmány célja, feltárja a mezőgazdasági jövedelemeloszlás térbeli és strukturális sajátosságait, valamint értékelje a szakpolitikai beavatkozások hatékonyságát. A cikk kitér a mezőgazdasági jövedelemegyenlőtlenség mérésére alkalmazott módszerekre, különös tekintettel a keresztmetszeti és panel megközelítések összehasonlítására, valamint a statikus és dinamikus egyenlőtlenségi mutatók korlátaira. A tanulmány áttekinti azokat az adatbázisokat, amelyek a mezőgazdasági jövedelmek vizsgálatához rendelkezésre állnak (EU-SILC, FADN, ARMS), és kritikai elemzést nyújt azok alkalmazhatóságáról, előnyeiről és hátrányairól. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszerek gyakran hozzájárulnak a jövedelemkülönbségek fennmaradásához, mivel a források nagy része a nagyüzemi gazdaságokhoz kerül, miközben a kisgazdaságok pénzügyi és technológiai hátrányai tovább mélyülnek. A cikk szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a célzottabb támogatási rendszerek, a pénzügyi befogadás, a digitális technológiák elterjedésének ösztönzése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében. Az eredmények alapján a kutatás hozzájárul a mezőgazdasági jövedelemeloszlás méltányosabbá tételéhez és a fenntartható agrárfejlődést elősegítő szakpolitikai döntések megalapozásához. | The article examines agricultural income inequality from an international comparative perspective, highlighting its signiNcant socioeconomic and spatial impacts, particularly aPecting rural sustainability and economic stability. Agricultural income disparities result from structural issues such as land ownership patterns, market power dynamics, subsidy schemes, and uneven technological development. The research aims to identify spatial and structural characteristics of agricultural income distribution and evaluates policy interventions' ePectiveness. Methodologically, the study critically reviews various income inequality measurement approaches, including cross-sectional and panel data analyses, Gini coeOcients, regression-based decompositions, and dynamic inequality indicators. Each method's advantages, limitations, and applicability are discussed in depth, emphasizing issues like data consistency, endogeneity, and sample attrition. Focusing speciNcally on the databases used to study agricultural income inequalities, the paper provides an extensive analysis of key databases such as EU-SILC (European Union Statistics on Income and Living Conditions), FADN (Farm Accountancy Data Network), and ARMS (Agricultural Resource Management Survey). These databases, primarily covering Europe and the USA, are valuable due to their methodological consistency, comprehensive data coverage, and long-term availability. However, the analysis recognizes their limitations, including representational biases towards larger, commercially viable farms and the exclusion of informal economic activities prevalent in developing countries. Empirical Nndings indicate that agricultural subsidies often exacerbate existing inequalities by disproportionately beneNting large-scalefarmers, particularly in developed economies likethe European Union and the United States. The Common Agricultural Policy (CAP) of the EU, for instance, tends to maintain or even deepen income disparities due to its support mechanisms' regressive nature. In contrast, targeted subsidy programs in developing economies, such as Brazil's Bolsa Família or Malawi's Farm Input Subsidy Program (FISP), demonstrate potential for reducing rural poverty and stabilizing farm incomes. Central and Eastern European countries, especially Hungary, exhibit uniquechallenges due to historical privatization processes, resulting in polarized farm structures and substantial regional disparities. Research highlights the regressive distribution of EU subsidies in Hungary, reinforcing existing economic divides. To address these inequalities, the study recommends reforming subsidy distribution to beneNt smaller farms, enhancing Nnancial inclusion, promoting digital technology access, and implementing gender-inclusive agricultural policies. Future research directions emphasize improving longitudinal analysis of subsidy impacts, integrating climate adaptation strategies, and further investigating therole of digital innovations in reducing agricultural incomeinequality.

Actions (login required)

Edit Item