Hosszú távú földrengés-veszélyeztetettség becslése a Detrekői-zsomboly (Kis-Kárpátok, Szlovákia) sértetlen állócseppkövének vizsgálatával

Gribovszki, K. and Kovács, K. and Mónus, P. and Bokelmann, G. and Konecny, P. and Lednická, M. and Moseley, G. and Edwards, L. and Spötl, C. and Bednárik, M. and Brimich, L. and Tóth, L. and Hegymegi, E. and Kegyes-Brassai, Cs. and Szeidovitz, Gy. (2017) Hosszú távú földrengés-veszélyeztetettség becslése a Detrekői-zsomboly (Kis-Kárpátok, Szlovákia) sértetlen állócseppkövének vizsgálatával. MAGYAR GEOFIZIKA, 58 (2). pp. 88-103. ISSN ISSN 0025-0120

Preview

Text magyar_geofizika_2017_02_088-103.pdf - Published Version Download (893kB) | Preview

Abstract

Az elmúlt évek során volt szerencsénk felkutatni egy kb. 4 m magas, nyúlánk és sértetlen állócseppkövet a Kis-Kárpátok Detrekői-zsomboly nevű barlangjában. A cseppkő a barlang felszínhez közeli termében található, így jó eséllyel alkalmas lehet a környező területek földrengés-veszélyeztetettségének megállapítására nemcsak napjainkra vonatkozólag, hanem a cseppkő növekedése során, azaz időben visszafelé haladva is. A földrengések méretére vonatkozó, cseppkövek vizsgálatával nyerhető effajta hosszú távú információk igen fontosak lehetnek, tekintve, hogy Közép-Európában a földrengéskatalógusok mindössze az elmúlt 1-2 ezer év rengéseiről tartalmaznak információkat. Vizsgálati módszerünk megegyezett a korábbi években már alkalmazottal (Szeidovitz et al. 2008), mely magában foglalja a barlangbeli in situ méréseket, a mechanikai laborvizsgálatokat és a kormeghatározást, majd pedig mindezek ereményéből az elméleti számításokkal meghatározott kritikus horizontális talajgyorsulás-értékek megállapítását időben visszafelé több ezer évre vonatkozólag. A vizsgált cseppkövünk segítségével meghatározott, a horizontális talajgyorsulásra vonatkozó időben változó felső határértéket egy ábrában foglaltuk össze. Eredményeinket, melyek felső határértéket jelentenek az elmúlt néhány ezer év során keletkezett rengések keltette talajgyorsulás-értékeknek, összevethetjük a barlang környezetében kipattant vagy feltételezett nagyobb rengések hatásával is (1906, Jókő; i.sz. ~340, Carnuntum). Az eredményábránkon látható, hogy például a jókői rengés idején a horizontális talajmozgás nem lehetett nagyobb 1,02 m/s2-nél, a feltételezett carnuntumbeli rengés idején pedig 1,34 m/s2-nél. Vizsgálataink eredményeit nem szabad figyelmen kívül hagyni a Detrekői-zsomboly környezetében lévő szerkezetek szeizmikus potenciáljának számításánál, úgymint a Bécsi-medencében lévő Lassee vagy Markgrafneusiedler törésvonalak. Tanulmányunknak különös jelentősége van a két közeli nagyváros, Bécs és Pozsony földrengés-veszélyeztetettségének megállapításában is.

Actions (login required)

Edit Item