Esszenciális nyomelemek alkalmazása a barramundi (Lates calcarifer) ivadéknevelésében

Fehér, Milán and Baranyai, Edina and Simon, Edina and Juhász, Péter and Csorvási, Éva and Bársony, Péter and Stündl, László (2014) Esszenciális nyomelemek alkalmazása a barramundi (Lates calcarifer) ivadéknevelésében. ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS / AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 2014 (57). pp. 33-38. ISSN 1587-1282

Preview

Text deb.pdf - Published Version Download (580kB) | Preview

Abstract

A barramundi (Lates calcarifer L.) egy Dél-Kelet Ázsiában és Ausztráliában őshonos, melegvízi, ragadozó halfaj, amely geotermikus adottságainknak köszönhetően Magyarországon is sikerrel nevelhető. A halfaj lárvanevelése során a különböző nyomelemek, mint a kobalt, a cink és a mangán alkalmazásának kiemelt jelentősége van. A természetben előforduló táplálékszervezetek ásványianyag-tartalma ugyanis nagymértékben különbözik a nevelés során etetett élőeleségek nyomelem-összetételétől. Habár a kobalt esszenciális a halak számára, a takarmányozásban betöltött szerepe kevésbé vizsgált. Ugyanakkor a takarmány Co-kiegészítése nemcsak lárvakorban, hanem a nevelés későbbi szakaszaiban, a száraz tápok dúsítása által is kedvezően befolyásolja a termelési mutatókat. A Zn és a Mn, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az optimális növekedés szempontjából, gyakran alkalmazott mikroelemek a haltermelésben. A 8 hetes kísérletünk során arra kerestük a választ, hogy a száraz táp különböző kombinációkban történő nyomelem-kiegészítése hogyan befolyásolja a barramundi ivadékok termelési paramétereit és egyöntetűségét. Ennek érdekében a kontroll mellett 5 kezelést állítottunk be, a takarmányt különállóan 50 mg/kg CoCl2-dal (Co-50), ZnSO4-tal (Zn-50) és MnCl2-dal (Mn-50), valamint kombinációban 50–50 mg/kg CoCl2- dal és ZnSO4-tal (Co-Zn-50), illetve CoCl2-dal és MnCl2-dal (Co-Mn-50) dúsítottuk. Az adatok azt mutatták, hogy ellentétben a lárvanevelés során általunk elért eredményekkel, a száraz táp nyomelem-kiegészítése nem befolyásolta a barramundi ivadékok termelési paramétereit (p>0,05). Ugyanakkor, míg az élő táplálék nyomelem dúsítása a kobalt és a mangán együttes alkalmazása esetén az állomány nagymértékű szétnövéséhez és kannibalizmus kialakulásához vezetett, addig az említett nyomelemek száraztakarmányhoz történő hozzáadása a kontrollhoz képest egyöntetűbb ivadékokat eredményezett.

Actions (login required)

Edit Item