Magnézium a táplálékláncban. 1. Közlemény

Anke, Manfred and Regiusné Mőcsényi, Ágnes and Gundel, János (2008) Magnézium a táplálékláncban. 1. Közlemény. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 57 (2). pp. 173-185. ISSN 0230-1814

Preview

Text 79_ISSN_1788-9979_vol_15_no_2_2022_223allattenyesztes_2008_57_2.pdf Download (288kB) | Preview

Abstract

A termőhely geológiai eredete alapvetően befolyásolja a növények magnéziumtartalmát. Leggazdagabb Mg-ban a lösz, a márga mállás és a tőzeg-láp talajokon termett növényállomány Magyarországon, míg Németországban a bazalt, a permkori és a márga mállástalajoké. Az indikátomövények Mg-tartalma alapján megállapítható, hogy a flóra Magyarországon 15-36%-kal több Mg-ot tartalmaz a németországihoz viszonyítva. A vegetációs stádium előrehaladásával a Mg-tartalom valamelyest csökken. Az ivóvíz fontos Mg-forrása az élővilágnak, a márga, lösz és homokkő területek vízkészlete Mg-ban gazdag, és a kétszikű növények Mg-tartalma szignifikánsan több az egyszikűekhez képest. A vadonélő állatok téli takarmánya 200 és 3000 mg/kg sz.a. közötti magnéziumot tartalmaz. A gyümölcs és magfélék kevés (1400-1500 mg/kg sz.a.), a gyökerek, gumók (1600 mg/kg sz.a.) ugyancsak, míg a levélben gazdag zöldségfélék nagyobb mennyiségben (3000 mg/kg sz.a.) tartalmaznak magnéziumot. A növények Mg-tartalma a feldolgozás során eltérő mértékben változhat, a liszté erősen csökken, a héjrészeké (korpa) növekszik, a burgonyákban ilyen különbség nincs.

Actions (login required)

Edit Item