A hazai mammográfiás szűrőprogram eredményessége : Retrospektív követéses vizsgálat a betegforgalmi adatok alapján 2010 és 2021 között = The effectiveness of the Hungarian mammography screening program : A retrospective follow-up study based on patient visit data between 2010 and 2021

Belicza, Éva and Surján, Cecília and Dombrádi, Viktor and Surján, György and Sinka, Fruzsina Mária and Bertókné Tamás, Renáta and Horváth, Zsolt (2025) A hazai mammográfiás szűrőprogram eredményessége : Retrospektív követéses vizsgálat a betegforgalmi adatok alapján 2010 és 2021 között = The effectiveness of the Hungarian mammography screening program : A retrospective follow-up study based on patient visit data between 2010 and 2021. ORVOSI HETILAP, 166 (43). pp. 1689-1705. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1689.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (2MB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A mammográfiás szűrővizsgálat, amely az emlőrák korai felismerését teszi lehetővé a 45–65 éves nők körében, 2002 óta érhető el hazánkban. Célkitűzés: Kutatásunk célja a hazai mammográfiás szűrőprogram eredményességének felmérése a megjelenési gyakoriság és az emlőrákkal diagnosztizált betegek egészségi eredményei alapján. Módszer: A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2010 és 2021 közötti adatai alapján a 45–64 éves nők mammográfiás szűrésen való megjelenési jellemzőit vizsgáltuk. Azonosítottuk azokat, akiknél 2013 és 2020 között emlőrák diagnózisa miatt terápiás beavatkozást végeztek, majd a végzett ellátások alapján molekuláris altípusokba soroltuk őket. Egy- és többváltozós elemzésekkel vizsgáltuk a megelőző szűrés jelentőségét a nyirokcsomó és más szervi áttétek kialakulására, illetve a halálozásra. Eredmények: A szűrésen való megjelenés aránya csökkenő tendenciájú. Az időszakban legalább 5 alkalommal szűrésen megjelentek aránya a legidősebb kohorszban a legnagyobb (19,7%), a legfiatalabbaknál a legkisebb (12,7%). A térségi különbségek jelentősek, aminek hátterében kódolási problémák is vélelmezhetők. 2013 és 2020 között a 45–64 éves korcsoportban 26 530 emlőrákos nőt találtunk. A szűréssel diagnosztizáltak aránya (30,2%) az életkorral nő: a 45–49 évesek körében 29,1%, a 60–64 évesek között 36%. A molekuláris altípusok szerint a legnagyobb arányú, szűréssel megtalált emlőrák a jó prognózisú, luminalis A-csoportban mérhető: 41,3%, a legrosszabb kimenetelű tripla negatív csoportban ez csupán 18,4%. A szűréssel felfedezett betegek körében a kezelés kezdetén ismert metasztázis 3,7%, a nyirokcsomóáttét 14,0%, a nem szűrteknél ezek az értékek 14,4% és 18,0%. Az 1 és 3 éves halálozás a szűréssel diagnosztizáltak körében 1,2% és 5,3%, a nem szűrteknél 6,5% és 16,6%. A halálozási esély a tripla negatív és a HER2E-csoportban a legnagyobb. Megbeszélés: A szűrésen való megjelenési hajlandóság kedvezőbb az időseknél, de összességében gyengül. Egyértelműen igazolhatók a részvétel egészségi előnyei a nem szűrtekkel szemben emlőrák kialakulása esetén. Következtetés: A szűrés lehetővé teszi a korábbi betegségfelismerést és a jobb túlélést, így törekedni kell a megjelenési arány javítására. A nagyobb kockázattal rendelkező nők gyakoribb szűrővizsgálatának bevezetéséhez további kutatások szükségesek. A kódolási gyakorlat fejlesztést igényel. Orv Hetil. 2025; 166(43): 1689–1705. | ntroduction: Mammography screening enabling early detection of breast cancer among women aged 45–65 has been available in Hungary since 2002. Objective: Our aim was to assess the effectiveness of the Hungarian mammography screening program based on the frequency of appearance and health outcomes of breast cancer patients. Method: Data on women aged 45–64 undergoing mammography screening between 2010 and 2021 was acquired from the National Health Insurance Fund. Frequency and regularity of screening was analyzed by age and place of residence. Patients receiving breast cancer treatment between 2013 and 2020 were identified and classified into mo lecular subtypes based on the provided care. The relationship between screening and lymphnode or other organ metastases and mortality was identified by univariate and multivariate analyses. Results: Screening rates are decreasing. Screening at least 5 times during the study period was the highest in the old est cohort (19.7%), the lowest among the youngest (12.7%). There are significant differences by county, possibly partly due to coding problems. Between 2013 and 2020, 26,530 women aged 45–64 were diagnosed with breast cancer. Rate of participation in screening (30.2%) within six months before treatment increases with age: 29.1% (45–49year olds) to 36% (60–64year olds). The highest proportion of screendetected breast cancer was observed in the luminal A molecular subgroup (41.3%), while it was only 18.4% among triplenegative cases. Known metas tasis at the start of treatment was 3.7%, lymphnode metastasis 14.0% among screendetected patients. Respective rates were 14.4% and 18.0% for those not screened. 1 and 3year mortality rates for the 2 groups were 1.2%, 5.3% and 6.5%, 16.6%, respectively. Mortality was the highest in the triplenegative and HER2E groups. Discussion: Willingness to participate in screening is higher among the elderly, but it is decreasing overall. In the case of breast cancer, health benefits of screening are evident compared to the unscreened population. Conclusion: Screening participation should be improved as it allows earlier disease detection and better survival. The effectiveness of screening women with higher risks more frequently than 2 years requires further research. Coding practice of screenings requires improvement.

Actions (login required)

Edit Item