Teaching community coordination in higher education - a turbulent context

Gulyás, Barnabás and Maszlag, Fanni (2025) Teaching community coordination in higher education - a turbulent context. KULTURÁLIS SZEMLE, 12 (1). pp. 28-44. ISSN 2416-2329

Preview

Text Kulturalis-Szemle-2025-1-fanni-maszlag-barnabas-gulyas-teaching-community-coordination-higher-education-turbulent-context.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Higher education has undergone significant changes over recent decades, primarily driven by technological advancements, societal transformations, and the ongoing evolution of economic demands. In the 21st century, globalization, digitalization across industries, and the rise of a knowledge-based economy have introduced entirely new requirements for education. Institutions must not only prioritize improving the quality of learning and enhancing teaching efficiency but also respond to labor market expectations and shifts in the social environment. Consequently, the professional development of university educators and educational innovation have become central themes in both academic discussions and policy frameworks. This transformation is especially visible in the field of community organizing education, which, in alignment with social changes, plays an increasingly important role in supporting communities, strengthening social cohesion, and promoting sustainable development. Educational institutions must recognize that future community organizing students will require new competencies: they must be proficient in digital technologies and intercultural communication, while the integration of theory and practice becomes a central focus. Meanwhile, the role of educators has fundamentally evolved in recent years. They are no longer merely transmitters of knowledge; they are facilitators, mentors, and coaches who, alongside imparting knowledge, support the personal development of students and their growth as community leaders. In this evolving educational landscape, educators must embrace new methods, such as project-based learning and hybrid teaching formats, which present both challenges and opportunities within the undergraduate program in community organization. This study aims to provide a brief insight into the changes in higher education and highlight the main dimensions that, in the authors' view, have had and continue to exert the greatest impact on the current community organization BA program at ELTE University, Budapest. The research relied on empirical data gathered through a focus group interview with five lecturers actively involved in the undergraduate program. Financial support for the study was provided by the National Institute of Public Education-Hungary as part of the 2024 Scientific Program of Public Education. | A felsőoktatás jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, amelyeket elsősorban a technológiai fejlődés, társadalmi átalakulások és a gazdasági igények folyamatos változása ösztönzött. A 21. században a globalizáció, az iparágak digitalizációja és a tudásalapú gazdaság térnyerése teljesen új követelményeket támasztott az oktatással szemben. Az intézményeknek nemcsak a tanulás minőségének javítására és az oktatás hatékonyságának növelésére kell fókuszálniuk, hanem a munkaerőpiac elvárásaira és a társadalmi környezet átalakulására is reagálniuk kell. Ennek következtében az egyetemi oktatók szakmai fejlődése és az oktatás innovációja mind az akadémiai viták, mind a szakpolitikai diskurzusok központi témájává vált. Ez az átalakulás különösen a közösségszervezés oktatása területén szembetűnő. A társadalmi változásokkal összhangban ez a terület egyre fontosabb szerepet játszik a közösségek támogatásában, a társadalmi kohézió erősítésében és a fenntartható fejlődés előmozdításában. Az oktatási intézményeknek fel kell ismerniük, hogy a jövő közösségszervező hallgatóinak újfajta kompetenciákra lesz szükségük: hatékonyan kell tudniuk használni a digitális technológiákat és az interkulturális kommunikációt, miközben a gyakorlati és elméleti kapcsolatok kiemelt prioritássá válnak. Emellett az oktatók szerepe is alapvetően megváltozott. Már nem csupán a tudás átadói; facilitátorok, mentorok és coachok, akik a tudás átadásán túl támogatják a hallgatók személyes fejlődését és közösségi vezetővé válását. Ebben az új oktatási környezetben az oktatóknak alkalmazkodniuk kell új módszerekhez, például a projektalapú tanuláshoz és a hibrid oktatási formátumokhoz, amelyek mind kihívásokat, mind lehetőségeket kínálnak a közösségszervezés alapképzési programban. Ez a tanulmány rövid áttekintést kíván nyújtani a felsőoktatásban bekövetkezett változásokról, kiemelve azokat a fő tényezőket, amelyek a szerzők szerint jelentős hatással voltak és továbbra is hatással vannak az ELTE Egyetem közösségszervezés alapszakos programjára, Budapesten. A tanulmány empirikus adatokra épül, amelyeket egy fókuszcsoportos interjú keretében gyűjtöttünk öt oktató részvételével, akik az említett alapképzési programban vesznek részt. A kutatás pénzügyi támogatását a Nemzeti Művelődési Intézet nyújtotta, a Közművelődési Tudományos Programja keretében, 2024-ben.

Actions (login required)

Edit Item