Hagyományos közösségekből közművelődési közösségekbe – A bukovinai székelyek identitásának megőrzése közművelődési keretek között

Diriczi, Zoltán (2025) Hagyományos közösségekből közművelődési közösségekbe – A bukovinai székelyek identitásának megőrzése közművelődési keretek között. KULTURÁLIS SZEMLE, 12 (1). pp. 8-17. ISSN 2416-2329

Preview

Text Kulturalis-Szemle-2025-1-diriczi-zoltan-hagyomanyos-kozossegekbol-kozmuvelodesi-kozossegekbe-bukovinai-szekelyek-identitasanak-megorzese-kozmuvelodesi-keretek-kozott.pdf - Published Version Download (5MB) | Preview

Abstract

A kutatás témája a bukovinai székelyek, mint hagyományos közösségek identitásának megélése közművelődési keretek között. Kutatás alatt – az ismeretek elmélyítése közben – sok kérdés vetődött fel, amely a bukovinai székelység ügyét, mai létezésük támogatását közművelődési irányba terelte. A 20. század végére már szinte teljesen megszűntek a hagyományos falusi közösségek Magyarországon. Ezeket a közösségeket sokáig nem váltotta fel semmi, egészen addig, amíg lehetőség nem nyílt a szabadidő hasznos eltöltésén keresztül megélni a valahová való tartozást. A bukovinai székelyek a városiasodás és a belső migráció okán szétszórva élnek az országban és a nagyvilágban. Identitásukat hagyományőrző csoportjaikban élik meg. Összejöveteleiket általában valamely közösségi színtérben, művelődési házban, kulturális központban tartják. Ezek a színterek és intézmények az 1997. évi CXL. törvény 76 § (3) a) pontja szerint művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása, vagy d) pontja szerint a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítására való tekintettel biztosítják az infrastrukturális hátteret. Kutatásom alkalmával a ma Magyarországon 30 nyilvántartott bukovinai székely hagyományőrző csoportból összesen 23 tagegyesülettel sikerült felvennem a kapcsolatot és interjút készítenem az egyesületek vezetőivel. Az interjúkat összegezve három csoportra lehet elkülöníteni a magyarországi bukovinai székely egyesületeket. „Elhaló”, „stagnáló” és „fejlődő” kategóriákat lehet létrehozni belőlük. | The topic of the research is the experience of the identity of the Szeklers of Bukovina as traditional communities within the framework of public culture. During research - while deepening the knowledge - many questions were raised, which directed the cause of the Bukovina Székely people, the support of their existence today, in the direction of public culture. By the end of the 20th century, traditional village communities had almostcompletely disappeared in Hungary. These communities were not replaced by anything for a long time, until it became possible to experience belonging to somewhere through the useful use of free time. Due to urbanization and internal migration, the Szeklers of Bukovina live scattered throughout the country and the wider world. They experience their identity in their traditional groups. Their gatherings are usually held in a community arena, community center, or cultural center. These arenas and institutions are the 1997 CXL. According to Article 76 (3) point a) of the Act, promoting the establishment of cultural communities, supporting their operation, helping their development, providing a venue for public cultural activities and cultural communities, or according to point d) in order to ensure the conditions for the transmission of traditional community cultural values, the infrastructural background. During my research, I managed to get in touch with a total of 23 member associations out of the 30 Székely tradition preservation groups in Bukovina registered in Hungary today and interview the leaders of the associations. Summarizing the interviews, the Hungarian Székely associations in Bukovina can be separated into three groups. You can create "dying", "stagnant" and "developing" categories from them.

Actions (login required)

Edit Item