A marhahús előállítás nemzetközi és hazai piaci kilátásai

Popp, József and Oláh, Judit and Szenderák, János and Harangi-Rákos, Mónika (2017) A marhahús előállítás nemzetközi és hazai piaci kilátásai. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 66 (4). pp. 276-299. ISSN 0230-1814

Preview

Text 02ÁTT 2017_4 beliv FINAL_low.pdf Download (501kB) | Preview

Abstract

A világ marha- és borjúhús-előállítása 2016-2026 között 68 millió tonnáról évi átlagban 0,8%-kal 76 millió tonnára emelkedik, a termelési növekmény 80%-át a fejlődő országok adják. Elsősorban Ausztráliában, Brazíliában és Észak-Amerikában nő a húsmarha állomány létszáma, így a hústermelés is. A világ egy főre vetített 6,5 kg marha- és borjúhús fogyasztása a vizsgált időszakban nem változik, de a globális népesség növekedésével párhuzamosan a fogyasztás emelkedik, főleg az ázsiai és a csendes-óceáni térségben. A globális marhahús-termelés mintegy 14%-a kerül a nemzetközi kereskedelembe, ami az teljes húsexport 30%-át teszi ki. Brazília, India, Ausztrália és az USA továbbra is a világ legnagyobb exportőr országai maradnak. Az USA mellett pedig Vietnám, Kína, Japán, Oroszország és Dél-Korea lesznek a fő importőrök. A marhahús termelői ára a vizsgált időszakban (2016-2026) nominál és reálértékben is csökken. Az EU-ban, ahol a tejhasznú tehénállomány adja a hústermelés kétharmadát, a tehénállomány és marhahús előállítás egyaránt csökken az egy tehénre jutó növekvő tejtermelésnek köszönhetően. A bőséges gyepterülettel rendelkező észak-nyugati tagállamokban várható a tejtermelő állomány bővülése, a húsmarha állomány pedig a termeléshez kötött támogatást nyújtó tagországokban stabilizálódik. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a marhahúságazat kibocsátásának csökkenésével és a marhahús-fogyasztás stagnálásával számolhatunk, az önellátottság várhatóan 100-103% között ingadozik. A hazai húsmarha ágazat Magyarország uniós csatlakozásával egyértelműen kedvezőbb helyzetbe került, elsősorban a támogatási környezet változása miatt. Magyarországon a marhahús fogyasztása sohasem volt jelentős, az egy főre jutó felhasználás évi 2,8 kg körül alakul, de ez a marhahús és húsmarha exportorientált értékesítésével is összefügg. A belföldi marhavágások száma stagnál. Hazánk az élő szarvasmarha külkereskedelmében nettó exportőr, a marhahús esetében azonban kiegyenlített az export és import. A marhahús nemzetközi kereskedelme tovább élénkül, a külpiaci kilátások kedvezőek, ez lehetőséget jelent az ágazat számára. A feldolgozóipari vállalkozások nemzetközi mércével mérve kisméretűek, termelésük döntően a belpiaci igények kielégítését szolgálja.

Actions (login required)

Edit Item