Az egészségügy minőségének konceptuális értelmezései = Conceptual interpretations of healthcare quality

Ónodi-Szűcs, Zoltán and Sándor, János and Vincze, Szilvia and Kósa, Karolina (2025) Az egészségügy minőségének konceptuális értelmezései = Conceptual interpretations of healthcare quality. ORVOSI HETILAP, 166 (48). pp. 1887-1897. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1887.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (702kB) | Preview

Abstract

A tanulmány áttekinti az egészségügyi ellátás minőségének értékelését és fejlesztését a 20. század második felétől kezdve. Donabedian 1966-ban megjelent korszakos közleménye a struktúra, a folyamat és a kimenet három dimenzióját különítette el, amelyekbe az egészségügyi minőséggel kapcsolatos témák mindegyike besorolható, megalapítva ezzel az egészségügyi minőséggel kapcsolatos, mára jelentőssé vált kutatási területet. Donabedian t követően az USA-ban és Európában is lendületet kapott az egészségügy minőségének vizsgálata, amelynek konceptuális alapjai tovább bővültek az Egészségügyi Világszervezet által bevezetett ’egészségrendszer’ fogalommal, valamint az OECD által végzett releváns fejlesztések, elsősorban a 2006-tól folyó „Egészségügyi minőségindikátorok” projektben végzett munka nyomán. További előrelépést jelentett az egyes országok egészségügyi minőségének, elsősorban a kimenet dimenziójába tartozó, betegségek és országok közti összehasonlítást is lehetővé tevő kvantitatív indikátorok (például betegségteher) megjelenése és elterjedése. Az egészségügyi minőségnek az OECD által 2015-ben közzétett, nemzetközileg elterjedten használatos koncepciója szerint annak alapvető jellemzői az eredményesség, a biztonság és a betegközpontúság, amelyek a leginkább növelik a kívánt kimenet („egészség”) bekövetkeztét. A nemzetközi fejlesztőmunkából azonban hazánk sajnálatosan kimaradt, aminek lenyomataként az eredményesség és a biztonság mellől – amely a hazai értelmezés szerint is az egészségügyi minőség jellemzője – hiányzik a betegközpontúság, ami hátrányként jelentkezik nemcsak abban a tekintetben, hogy nincsenek ilyen jellegű, az OECD keretrendszerébe illeszkedő hazai indikátorok, hanem úgy is, hogy a magánellátáshoz képest a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátóknál a betegközpontúság nem szerepel a minőség követendő szempontjai közt. A hazai intézmények egy része által követett betegelégedettség a betegközpontúság komplex értelmezésének csak egyetlen, és nem is a legfontosabb indikátora. A jövőbeli kihívások közé tartozik a hazai egészségügyben a minőség értelmezésének kibővítése és nyomon követésének átgondolása a korszerű nemzetközi irányelvek szerint, mivel az egészségügyi rendszer vonatkozásában bármilyen kimenet csak akkor értelmezhető megfelelően, ha azt is lehet tudni, hogy az az ellátottaknak milyen mértékű megelégedést nyújtva került előállításra. Orv Hetil. 2025; 166(48): 1887–1897. | The study reviews the development of the concept of healthcare quality starting from its foundations in the second half of the 20th century. Donabedian’s landmark publication in 1966 distinguished three dimensions – structure, process, outcome – into which all topics of healthcare quality can be allocated. Donabedian’s groundwork expanded into an important field of research both in the United States and Europe. The conceptual foundations were further enriched by the introduction of the health system concept of the World Health Organization, and by the “Health Care Quality Indicators” project launched by the OECD in 2006. The development of quantitative indicators of healthcare quality, primarily those related to outcomes such as burden of disease enabled comparisons between diseases and across countries. The core characteristics of health care quality, showing the strongest relation to the desired outcome (“health”) according to the updated concept of the OECD are effectiveness, safety, and patient- centeredness. Hungary did not participate in the OECD project on healthcare quality development, and patient- centeredness has not been included among the characteristics of healthcare quality in the country as opposed to ef- fectiveness and safety. This is a disadvantage in healthcare financed by social insurance not only in terms of relevant indicators not being monitored but also in comparison to private providers of healthcare which are expressly patient- centered. Patient satisfaction monitored by some Hungarian institutions represents only one and not even the most important indicator of the complex concept of patient-centeredness. One of the future challenges for the Hungarian healthcare system is the development and international alignment of the concept of healthcare quality, since any outcome of a healthcare system can only be interpreted in light of the extent to which it ensured subjectively positive experiences for patients.

Actions (login required)

Edit Item