Utánpótláskorú labdarúgó fiúk csontszerkezetének vizsgálata = Assessment of bone structure in young football players

Kalabiska, Irina and Tróznai, Zsófia and Utczás, Katinka and Petridis, Leonidas and Bondarchuk, Natalia and Szabó, Tamás (2019) Utánpótláskorú labdarúgó fiúk csontszerkezetének vizsgálata = Assessment of bone structure in young football players. MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLE, 20 (5 (82)). pp. 3-10. ISSN 1586-5428

Preview

Text 02_Kalabiska-TroznaiZsofia-Utczas.pdf - Published Version Download (125kB) | Preview

Abstract

A növekedés, csontépülés időszakában a csontrendszer különböző módon és fokozatosan éri el felnőttkori méretét, ásványi-anyag tartalma és váz szerkezete eltérően alakul ki. Evidenciának tekinthető, hogy a fizikai aktivitás befolyásolja a csont fejlődését. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a moderált, közepes fizikai terhelés kedvezően hat a csonttömeg növekedésére, de a túlterhelés a csontszerkezet kedvezőtlen változását idézheti elő. A nem megfelelő terhelés és edzésmódszer kiválasztásának eredete lehet a biológiai státusz téves meghatározása, valamint a testösszetétel figyelmen kívül hagyása. A fiatal, növekedésben lévő korosztályoknál fontos, hogy az életkornak és a biológiai fejlettségnek megfelelő edzés eszközöket és edzésmódszereket használjunk. Feltételeznünk kell, hogy a sportágak egy részében a nem kontakt módon létrejövő csontsérülések a nem megfelelő terhelés következményei is lehetnek. Kutatásunkban az elit képzésben résztvevő akadémiai labdarúgó fiúk csontszerkezetét vizsgáltuk, valamint, hogy mekkora a csonttörés kockázata. A 338 fő 16,1±1,5 év átlag decimális életkorú (DCK) labdarúgó fiú csonttörési kockázatát az AP (antero-pos - terior sugárirányú) gerinc oszteodenzitometriájával ítéltük meg. Megállapítottuk a vizsgált személyek biológiai életkorát és becsültük a testösszetételüket. Eredményeink azt mutatták, hogy a 338 fős mintából 48%-nak (DCK 15,8±1,3 év) az AP gerinc BMD (Bone Mineral Density) Z-score értékei kisebbek voltak nullánál. Csont életkorukat vizsgálva azt találtuk, hogy 15,4% a decelerált, 62,3% a normál és 17,3% az akcelerált tartományba esett. A morfológiai kor alapján történő besorolásnál az eloszlás 17,3% decelerált, 80,8% normál és 1,9% akcelerált volt. Azt tapasztaltuk, hogy a minta 52%-a (DCK 15,9±1,2) az AP gerinc BMD Z-score nullánál nagyobb értéket mutatott. A csontkorukat becsülve azt találtuk, hogy 5,1% a fejlődésben elmaradt, 44,9% a normál és 45,5% az akcelerált tartományba volt sorolható. A morfológiai státusz alapján az eloszlás ettől eltérő volt (1,7% decelerált, 90,9% normál és 4,5% akcelerált). Megállapítottuk, hogy a negatív AP gerinc BMD Z-score értékekkel rendelkező labdarúgók relatív izomtömeg indexe (RSMI), illetve trabekuláris csontszerkezeti mutatója (TBS) alacsony volt. Az intenzív edzésmunkát végző sportolóknál pozitív tartományba eső AP gerinc BMD Z-score értékeket is találtunk, amely együtt járt az emelkedett android és gynoid zsírtömeggel. A csonttörések gyakoriságát elemezve azt találtuk, hogy a 37%-ban előforduló eseteknél negatív BMD Z-score értékek fordultak elő. Adataink alapján feltételeznünk kell, hogy a csont szerkezetét és egészségét a biológiai koron kívül részben a testösszetétel is befolyásolja. | During growth and bone formation the bones gradu ally reach their adult size, mineral content and structure differing. It is well-known that bone formation is impacted by physical activity. Experiences refer to the fact that a moderate training load has a favourable effect on the increase of bone mass, but overload may negatively influence it. The cause for selecting improper load and training method could be an incorrect determination of biological status, as well as not giving consideration to body composition. In the case of young age-groups still in growth, it is important to apply proper equipment and training methods suited to their biological age. It is supposed that non-contact bone fractures could be the consequence of non-optimal training load in some sports. The research examined the bone structure and the percentage of the risk of bone-fracture in the case of young male football players in the elite academic sector. The bone-fracture risk of the N=388 football players (mean age 16.1±1.5 years) was determined by AP (anteroposterior view) spine osteodensitomet - ry. Their biological age was estimated and their body composition assessed. The results showed that the AP spine BMD Z-score values in 48% of the sample were lower than 0. Studying their bone age, it was found that 15.5% belonged to the decelerated, 62.3% to the normal and 17.3% to the accelerated range. As for morphological age, 17.3% belonged to the decelerated, 80.8% to the normal and 1.9% to the accelerated range. It was experienced that 52% of the sample (15,9+1,2 years) showed higher than 0 value in the AP spine BMD Z-score. During the bone age assessment of the sample it was found that 5.1 % of the players could be listed in the decelerated, 44.9% in the normal and 45,5% in the accelerated category. Based on the morphological status values differed (1.7% belonged to the decelerated, 90.9% to the normal and 4.5% to the accelerated range). It could be stated that the relative skeletal muscle index (RSMI) of the youth with negative AP spine BMD Z-score values, and their trabecular bone score (TBS) indices were low. Positive AP spine BMD Z-score values were also found in athletes doing heavy and intense training (strenuous exercises), that was accompanied by an increased android and gynoid fat mass. Analysing the frequency of bone fractures it was found that 37% of the sample had negative BMD Z-score values. Based on the data it is supposed that the developmental stage of the bone structure and its health are partly influenced not only by biological age, but also by body composition.

Actions (login required)

Edit Item