A szocialista lakótelepek mintaházainak jellemzői és helyük a lakáspiacon = The market position of prototype houses in socialist housing estates

Bene, Bence and Szabó, Balázs (2025) A szocialista lakótelepek mintaházainak jellemzői és helyük a lakáspiacon = The market position of prototype houses in socialist housing estates. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 39 (4). pp. 116-138. ISSN 0237-7683

Preview

Text 5_3638.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (18MB) | Preview

Abstract

A főváros lakásainak közel egyharmadát kitevő államszocialista lakótelepek a lakásállomány leghomogénebb részét képezik. A presztízsük közti különbségüket jórészt csak városföldrajzi jellemzőkkel – elsősorban az elhelyezkedésükkel – szokták indokolni. Tanulmányunkban mégis arra keressük a választ, hogy van-e olyan, az elhelyezkedés mellett más fizikai szempont, mely releváns lakáspiaci különbségeket eredményez. Ehhez a szocialista lakótelepekre jellemző hat építészeti archetípus legtöbbször használt mintatervének Budapesten megvalósult házait vizsgáljuk lakáspiaci helyzetük alapján. Ezen többszintes társasházi mintaterveket a legváltozatosabb nagyságú és fekvésű lakótelepeken építették fel több évtizeden keresztül, így a vizsgálat is ezen fizikai és területi jellemzők hatását elemzi. A kutatás arra keresi a választ, hogy az egyes mintaházak közti különbségek, az újabb és régebbi típusok, az építés éve, a házak magassága és a lakótelep nagysága milyen fontossággal bírnak a lakásárak kialakulásában. A fajlagos lakásárak statisztikai elemzése rámutat az elhelyezkedés szinte mindent felülíró szerepére, mindemellett egyéb fizikai tényezők hatása is megmutatkozik úgy, mint az épületmagasság, vagy épp maga a mintaterv építészeti kialakítása. Megfigyelhető az egyes típusok tartóssága, azaz az avulásnak semmilyen negatív hatása nem jelenik meg a lakáspiacon. Kimutatható a lakótelepek belső heterogenitása is, az épülettípusok presztízse közti különbség elsősorban a nagyobb lakótelepeken figyelhető meg. | This study aims to demonstrate the potential social, economic, and spatial-structural changes that may arise from the accession of Croatia (1 January 2023) and Romania (1 January 2025) to the Schengen area. Particular attention is paid to the differing geographical, social and economic characteristics of the Hungarian–Romanian and Hungarian–Croatian border regions, as well as to the distinct integration motivations. Together, these factors help to outline future directions for cross-border cooperation. The introduction outlines the overall significance of Schengen integration within the European Union, highlighting that local conditions along each border section can significantly influence the effectiveness of integration. This is followed by a summary of the most important geographical, social and economic characteristics of the Hungarian–Romanian and Hungarian–Croatian border regions. As part of this analysis, a benchmarking method is employed to compare and evaluate the two border regions in five dimensions: border population weight, urban attraction, infrastructure, border traffic and cultural components. The novelty of the research lies in illustrating the various dimensions of cross-border integration by comparing two Schengen area accessions occurring at different times, thereby offering a reference framework that may also guide studies of other European border regions.

Actions (login required)

Edit Item