Talaj- és vízvédelmi kutatások a Koppányvölgyi Élőhely-rehabilitációs Kísérleti Területen = Pedological and hydrological researches at the Koppány-valley habitat rehabilitation experimental area - possibilities of nature conservation area development

Keller, Boglárka and Vona, Márton and Gelencsér, Géza and Akác, Andrea and Dobó, Zsófia (2013) Talaj- és vízvédelmi kutatások a Koppányvölgyi Élőhely-rehabilitációs Kísérleti Területen = Pedological and hydrological researches at the Koppány-valley habitat rehabilitation experimental area - possibilities of nature conservation area development. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 11 (1). pp. 23-39. ISSN 1589-4673

Preview

Text 02_Szabo.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (2MB) | Preview

Abstract

A Koppány-völgyét egykor nagy kiterjedésű erdők, legelők és vizes élőhelyek tarkították, melyek helyét mára intenzív mezőgazdasági művelés vette át, mely szinte teljesen figyelmen kívül hagyja a táji adottságokat. Ennek hatására a löszön kialakult talajok gyors, vízerózió általi degradációnak indultak, mely folyamat talaj- és vízvédelmi szempontok alapján sem kedvező. Munkánk során legelőször az éves talajveszteség potenciális mértékére voltunk kíváncsiak, ezért öt mintalejtőt jelöltünk ki a talajveszteség potenciális mértékének megállapításához, mely mintaterületek talajait is megvizsgáltuk. Az éves talajpusztulás becslését az USLE modell segítségével végeztük el. Mivel a random vizsgált lejtők aljában igen nagymértékű hordalék- felhalmozódást mértünk, feltételeztük, hogy a hordalékkal együtt tápanyagok is távoztak az erodált domboldalakról. Ennek kimutatására havi rendszerességgel, illetve nagyobb csapadékeseményeket követően gyakrabban vizsgáltuk a Koppány-patak vízminőségét (oxigén-, nitrogén- és foszforháztartás jellemzői) annak céljából, hogy kimutassuk a kapcsolatot a talajdegradációs folyamatok és a Koppány-patak vízminősége között. A jellemző talajtípusok földeskopár, humuszkarbonát és lejtőhordalék talajok voltak, a talajveszteség becslés során kapott értékek pedig jóval meghaladták a tolerálható talajveszteség mértékét. Ezzel szemben a mért NO3-N, NO2-N, NH4-N értékek mindössze 1–2 alkalommal lépték át a megengedett határértékeket, míg a PO4-P értékek rendszerint igen magasak voltak. Ennek forrása viszont, a lejtők talajának és a lejtőlábi hordalékok talajtani laboratóriumi vizsgálatok alapján nem a szántóterületeken, hanem a Balatonlellei szennyvízbevezetésben keresendő. | In the Koppány Creek Valley the land use types do not reflect natural and geomorphologic factors and thus causing negative effects such as soil water erosion and water pollution. To prove the negative effects of land use change, we chose soil erosion as indicator. We used the USLE model to calculate the amount of soil loss based on five selected sample slopes on plough lands. The results show that the yearly soil loss values are higher than the tolerable soil loss. We assumed that intense rainfall events can cause severe nutrient loss from plough lands and that can be detected in the water samples from the creek. Therefore between Törökkoppány and Gerézdpuszta we performed water quality examination. We regularly took samples at three points. The monthly measurements show that PO4-P values are very high and the phosphorus load is continuous and it is multiple of the desirable limit, which applies markedly during low water periods. The source of the phosphorus is not the arable land (according to the soil sample chemical analyses), but the wastewater management of Balatonlelle. Planned soil and water conservation interventions based on the measurements.

Actions (login required)

Edit Item