A csapadékvíz-gazdálkodással összefüggő önkormányzati fejlesztések országos összefoglalása a ­2016–2019 közötti időszakra vonatkozóan

Balatonyi, László and Tóth, László (2021) A csapadékvíz-gazdálkodással összefüggő önkormányzati fejlesztések országos összefoglalása a ­2016–2019 közötti időszakra vonatkozóan. In: II. Országos Települési Csapadékvíz-gazdálkodási Konferencia 2019. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, pp. 157-167. ISBN 9789635314690; 9789635314706

Preview

Text 900_157-167.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (574kB) | Preview

Abstract

Az éghajlatváltozás következtében fokozódó nyomás nehezedik Magyarország hozzáférhető édesvízkészleteire, és több régióban is a kereslet és a kínálat aszimmetriája figyelhető meg. Az éghajlatváltozás következtében fellépő egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek negatív hatással vannak a vízellátásra. Az időben és térben váltó vízkészletek közép- és hosszú távon jelentős negatív hatással vannak a környezetbiztonságra, és össztársadalmi szinten éreztetik hatásukat. A szélsőségeknek való kitettség pedig korlátozza Magyarország versenyképességét, gazdasági stabilitását. A különböző gazdasági ágazatok vízigénye miatt egyre kiélezettebb verseny folyik a vízért mint erőforrásért, miközben vízkészleteinknek nemcsak a mennyiségét, hanem a minőségét is óvnunk kell. Településeink még inkább kitettek az éghajlatváltozás hatásainak, sérülékenyebbek, mivel ezeken a területeken koncentrálódik a népesség és a gazdasági tevékenység többsége, és a városok sok esetben az éghajlatváltozás szempontjából érzékeny (például árvízzel vagy belvízzel, aszállyal veszélyeztetett) területeken helyezkednek el. A városi vízrendszer – amely magában foglalja az ivóvízellátó rendszert, a szennyvíz- és a csapadékvíz-elvezető és -tisztító rendszert – különösen veszélyeztetett, mivel az éghajlatváltozás főleg a víz körforgásának megváltozásában nyilvánul meg. A települési vízgazdálkodást, csapadékvíz-gazdálkodást megalapozó műszaki, gazdasági és jogi keretek kidolgozása kiemelt feladat a magyar vízügyi igazgatás számára. A feladatok, az általános célkitűzések között szerepel a valós és tényleges digitális alapokon nyugvó vízgazdálkodás további erősítése, illeszkedve a Nemzeti Vízstratégiában nevesített célállapotok eléréséhez. A települési csapadékvíz-gazdálkodás területén különösen fontosak a megelőző intézkedések (legyen szó akár szerkezeti vagy nem szerkezeti intézkedésről). A fejlesztések tervezése során fontos a vizek helyben tartásának lehetőség szerinti megvalósítása olyan tározók építésével, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat, hasznosításokat is támogatva, amennyiben azok nem szorítják háttérbe a tározók alapvető funkcióját. A települési beruházások a települések belterületének védelmét szolgáló bel- és külterületi művek rekonstrukciójára és fejlesztésére irányulnak, amelyre elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program biztosít pénzügyi fedezetet. A tanulmány célja, hogy bemutassa a vízügyi ágazat által elkészített nem szerkezeti intézkedéseket, illetve az önkormányzatok esetében összefoglalja a ­2016 és ­2019 között – országos szinten – megvalósult és folyamatban lévő kockázatcsökkentő települési vízgazdálkodással, települési csapadékvíz-gazdálkodással összefüggő beruházásokat.

Actions (login required)

Edit Item