Somogytúr-Hegyalja-dűlő régészeti lelőhely komplex vizsgálata = Complex investigation of Somogytúr-Hegyalja-dűlő archaeological site: data to the dating of a late Central European Linear Pottery Culture settlement and to its agricultural and environmental history

Somogyi, Krisztina and Gyulai, Ferenc and Lisztes-Szabó, Zsuzsa and Milinkó, István and Pető, Ákos (2025) Somogytúr-Hegyalja-dűlő régészeti lelőhely komplex vizsgálata = Complex investigation of Somogytúr-Hegyalja-dűlő archaeological site: data to the dating of a late Central European Linear Pottery Culture settlement and to its agricultural and environmental history. ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ (BUDAPEST), 150 (1). pp. 5-50. ISSN 0003-8032

Preview

Text 0208-article-p5.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (17MB) | Preview

Abstract

A Somogytúr-Hegyalja-dűlő régészeti lelőhely 2021-ben végzett megelőző feltárása során a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájához (VK) tartozó település került elő, amely a kultúra fiatalabb, ún. Keszthely-stílusú kerámiával jellemezhető szakaszához köthető a régióban. A lelőhelyen végzett komplex, interdiszciplináris kutatás célja az volt, hogy régészeti, archaeobotanikai és környezettörténeti adatok integrálásával pontosabb képet alkossunk a neolitikus település szerkezetéről és időrendjéről, a közösség gazdálkodásáról. A feltárás során különböző rendeltetésű objektumokat (gödröket, tárolóvermeket, házakhoz tartozó hosszanti gödröket, oszlophelyeket, tömegsírt, őrlőkő-depókat) dokumentáltunk, valamint gazdag kerámia-leletegyüttest gyűjtöttünk. Az archaeobotanikai adatokkal rendelkező gödrök kerámiaanyagának részletes tipológiai vizsgálata alapján a fiatalabb VK tisztán Keszthely-stílusú, valamint korai Zseliz-stílusú elemekkel kevert leletanyagát határoztuk meg. A radiokarbon vizsgálatok két gödörből származó szenült növényi magokon (árpa, lencse) történtek, amelyek a Kr. e. 5200–4700 közötti időszakba datálják az objektumokat, igazolva, hogy a telep egyrészt hosszú időn át, másrészt a tipokronológiai eredményekkel egyezően is a VK fiatalabb és késői periódusában létezett. A karpológiai elemzés során 112,4 kg üledékmintából számos kultúrnövény- és gyomnövénymaradványt sikerült azonosítanunk, amelyek a gabonatermesztés (pl. alakor és tönke) és a hüvelyesek (pl. lencse) szerepét igazolják a neolit közösség táplálkozásában. A mikrobotanikai (fitolit) vizsgálatok őrlőkövek felszínéről vett minták alapján történtek, további információkat nyújtva a növényi feldolgozás technológiájáról. A talajtani és tájgeomorfológiai vizsgálatok szerint a település egy löszös hát peremén, folyóvízi üledékek közelében, változatos mikrokörnyezeti feltételek között jött létre. A lelőhely földrajzi és kronológiai pozíciója alapján jól illeszkedik a Balaton déli partvidékének késő VK települései közé, kapcsolatot mutatva a balatonszárszói Kis-erdei-dűlő (3. és 4. stíluscsoport) és keszthelyi Lendl Adolf út lelőhelyek részletesen feldolgozott kerámiaanyagával. A vizsgálatok eredményei új adatokat szolgáltatnak a Dunántúl neolitikus közösségeinek településszerkezetéről, anyagi kultúrájáról, mezőgazdálkodási és tájhasználati gyakorlatáról.

Actions (login required)

Edit Item