Milyen betegségek és kockázatok okozzák a magyarországi egészségveszteségeket? = What diseases and risks cause health losses in Hungary?

Vitrai, József and Horváth, Virág (2026) Milyen betegségek és kockázatok okozzák a magyarországi egészségveszteségeket? = What diseases and risks cause health losses in Hungary? ORVOSI HETILAP, 167 (6). pp. 232-242. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p232.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (2MB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A tanulmány a Global Burden of Disease 2023. évi adataira építve vizsgálja Magyarország egészségveszteségeinek szerkezetét, kitérve a betegségekre, a kockázati tényezőkre és a nemzetközi összevetésre. Célkitűzés: Tanulmányunk célja elemzéssel annak feltárása, hogy mely betegségek és kockázati tényezők járulnak hozzá a leginkább a teljes veszteséghez Magyarországon, és miként viszonyulnak ezek a veszteségek a korlátozottságból adódó és az idő előtti halálozáshoz; továbbá a nemek közti különbségek kimutatása és a magyar értékek más közép-európai országokkal való összehasonlítása. Módszerek: A szerzők nemekre és betegség/kockázati kategóriákra bontott, 100 000 lakosra számított, korra standardizált értékeket elemeztek Magyarországra vonatkozóan, továbbá összehasonlították azokat Ausztriával, Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával. Eredmények: Magyarországon a legnagyobb egészségveszteséget okozó betegségek a cardiovascularis betegségek, a rosszindulatú daganatok és a mozgásszervi megbetegedések voltak. A kockázati tényezők közül a magas vérnyomás dominált. Az idő előtti halálozás aránya jelentősen nagyobb volt Magyarországon, mint a vizsgált országok többségében; a férfiak különösen nagy arányt mutattak, főként a dohányzás, a táplálkozás és a hypertonia miatt. A morbiditásból eredő veszteségek jelentős részét a mozgásszervi és a mentális betegségek tették ki. Megbeszélés: Az eredmények rámutatnak arra, hogy Magyarország egészségveszteségeinek fő terhei nem csupán a halálozásból származnak, hanem jelentős a korlátozottsággal járó krónikus betegségek szerepe is. A nemzetközi összehasonlítás alapján a halálozási komponens kiemelkedően kedvezőtlen más országokkal összevetve. Következtetés: Az eredmények azt sugallják, hogy a kezelési minőség, a betegellátás időbeli szervezése és a korai diagnózis javítása kulcsfontosságú lehet. Az egészségpolitika számára stratégiai fontosságú, hogy a beavatkozások ne csak az egyének életmódjára és prevenciójára fókuszáljanak, hanem erősebben építsenek a gyógyító ellátás minőségének és hozzáférhetőségének javítására is. Fontos a nemspecifikus programok kidolgozása, különösen a férfiakat érintő kockázatok tekintetében. Végső soron a rendszerszintű szemlélet (prevenció + környezeti feltételek + ellátórendszer) hozhat tartós változást a magyar egészségveszteségek csökkentésében. Orv Hetil. 2026; 167(6): 232–242. | Introduction: Using Global Burden of Disease 2023 data, this study examines the structure of health losses in Hun- gary, focusing on diseases, risk factors, and international comparisons. Objective: To identify which diseases and risk factors contribute most to Hungary’s health burden, how these relate to disability and premature mortality, and how patterns differ by gender and in comparison, with Central European countries. Method: Age-standardized values per 100,000 inhabitants, broken down by gender and disease/risk category, were analyzed for Hungary and compared with Austria, the Czech Republic, Poland, and Slovakia. Results: Cardiovascular diseases, cancers, and musculoskeletal disorders caused the largest losses. High blood pressure was the leading risk factor. Premature mortality was substantially higher in Hungary; men showed especially elevated levels due to smoking, diet, and hypertension. Morbidity-related losses were dominated by musculoskeletal and mental disorders. Discussion: Hungary’s burden stems not only from mortality but also from chronic disabling conditions. The mortal- ity component is particularly unfavourable in international comparison. Conclusion: Improving treatment quality, timely care, and early diagnosis is essential, while reducing morbidity re- quires stronger long-term care and rehabilitation. Effective policy should complement lifestyle-focused prevention with better access to high-quality curative care and gender-responsive interventions. Consistent use of objective burden-of-disease data can support decision-making. A systemic approach – combining prevention, supportive envi- ronments, and a strengthened healthcare system – is needed to reduce health losses in Hungary.

Actions (login required)

Edit Item