Parentifikáció és negatív páros megküzdés – Diádikus elemzés = Parentification and negative couple coping. A dyadic research

Happ, Zsuzsa and Lakatos, Csilla and Papp, Dóra Sára and Csókási, Krisztina (2025) Parentifikáció és negatív páros megküzdés – Diádikus elemzés = Parentification and negative couple coping. A dyadic research. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 80 (4). pp. 588-605. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016-article-p588.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (613kB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A gyermekkori tapasztalatok hatással lehetnek a személy későbbi párkapcsolataiban saját viselkedésére és a partner viselkedésének észlelésére, így közvetve befolyásolhatják a párkapcsolat szubjektív megítélését. Feltáró jellegű kutatásunkban a parentifikációval összefüggő gyermekkori tapasztalatok és a páros megküzdés kapcsolatát vizsgáljuk diádikus elrendezésben. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 141 pár (141 nő; 141 férfi) vett részt, amelyek tagjai 18 évnél idősebbek, és a kitöltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban éltek, átlagéletkoruk 31,9 [SD = 14,1] év. A résztvevők a Gyermeki Felelősség Skála (GyFS), a Páros Megküzdés Kérdőív (DCI-H) és a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H) kérdéseit válaszolták meg. Eredmények: A nőkre magasabb mértékű érzelmi parentifikáció ( p = 0,005) jellemző, és a nők GyFS skáláinak átlagos összesített értéke is magasabb a férfiakénál ( p = 0,018). A parentifikáció következtében átélt méltánytalanság élménye szignifikáns mértékben bejósolja a személy vélekedését a negatív páros megküzdésről ( p = 0,009–0,020) és tendenciamértékben a partner vélekedését is ( p = 0,070–0,076). A magasabb mértékű méltánytalanságélményről beszámoló párok férfi és női tagjai a gyakoribb negatív páros megküzdés mellett egyaránt negatívabban értékelik partnerük páros megküzdéses erőfeszítéseit ( p = 0,005–0,018), kevésbé sikeresnek ítélik meg összességében a páros megküzdést ( p = 0,015–0,032) és tendenciamértékben kevésbé elégedettebbek a párkapcsolatukkal ( p = 0,056–0,071). Következtetések: A parentifikációhoz kapcsolódó méltánytalanság élménye feltehetően mind a személy viselkedését, mind a percepcióját befolyásolja, továbbá befolyással bírhat a partnerválasztásra, ezért a parentifikáció releváns témája lehet az egyéni és a párterápiás folyamatoknak egyaránt. | Background and Aims: Childhood experiences can influence both the person's own behaviour in later relationships and the perception of the partner's behaviour, and thus indirectly affect the subjective perception of the relationship. In this exploratory research, we investigate the relationship between parentification-related childhood experiences and dyadic coping in a dyadic research design. Methods: Our cross-sectional questionnaire survey included 141 couples (141 women; 141 men), whose members were over 18 years old and had been in an intimate relationship for at least 12 months at the time of completion, with a mean age of 31.9 [SD = 14.1] years. Participants answered questions from the Filial Responsibility Scale (FRS; Hungarian: GyFS), the Dyadic Coping Inventory (DCI-H) and the Relationship Satisfaction Scale (RAS-H). Results: women have higher levels of emotional parentification (p = 0.005) and the mean total score of women's parentification scales is higher than men's (p = 0.018). The experience of unfairness as a result of parentification significantly predicts the person's perception of negative dyadic coping (p = 0.009–0.020) and tends to predict the partner's perception (p = 0.070–0.076). Both male and female members of couples reporting higher levels of unfairness experience, in addition to more frequent negative dyadic coping, rated their partner's dyadic coping efforts more negatively (p = 0.005–0.018), rated their dyadic coping less successfully overall (p = 0.015–0.032) and tended to be less satisfied with their relationship (p = 0.056–0.071). Conclusions: The experience of unfairness associated with parentification presumably influences both the person's behaviour and perception, and may also influence mate selection. Parentification may therefore be a relevant topic for both individual and couple therapy.

Actions (login required)

Edit Item