A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében = Study of the relationship between risk behaviour and mental well-being among middle school students

Dudok, Réka and Pikó, Bettina (2023) A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében = Study of the relationship between risk behaviour and mental well-being among middle school students. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS, 64 (1). pp. 14-29. ISSN 1786-2434 (nyomtatott); 2498-6666 (elektronikus)

Preview

Text 49694-3-10-20230609.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial. Download (545kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A serdülőkor kiemelt figyelmet érdemel a bio-pszicho-szociális változások mellett a serdülők mentális egészsége és a szerekkel kapcsolatos felfedező magatartás kritikus időszaka miatt. A szerhasználat lehetséges rövid- és hosszú távú ártalmai, valamint az alacsony pszichológiai jóllét negatív hatásainak megelőzése érdekében elengedhetetlen a kockázati és védőfaktorok azonosítása. Korábbi kutatások szerint a jóllét, az intraperszonális erősségek (pl. önkontroll), valamint az interperszonális kapcsolatok csökkenthetik a szerfogyasztás kockázatát. Jelen kutatásunk célja ezért az volt, hogy megvizsgáljuk a serdülők kockázati magatartása és jólléte közötti kapcsolatot, valamint azonosítsuk a vizsgált pszichológiai jellemzők dohányzásra és alkoholfogyasztásra gyakorolt esélycsökkentő, illetve esélynövelő szerepét. Továbbá célunk volt, hogy feltárjuk a nemek közötti és az esetleges nevelési szükségletek szerinti eltéréseket. Módszertan: A 2021 május-júniusában gyűjtött vizsgálati minta 174 felső tagozatos diákból állt (M=13,3, SD=1,1 év; 55% fiú). A mintában 41 diák küzd diagnosztizált tanulási nehézséggel. Az önbevallásos kérdőív a szerhasználatot, a serdülők pszichológiai- és általános jóllétét, az élettel való elégedettséget, a társas támogatás, a rezilienciát, az önbecsülést és az önkontrollt mérte. Eredményeinket khi-négyzet és t-próbával, valamint logisztikus regresszióval elemeztük. Eredmények: A dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakoriságában a nemek szerinti összehasonlításban nem találtunk különbséget sem a kipróbálás, sem a használatot tekintve. A vizsgált pszichés tényezőket vizsgálva azonban a fiúk szignifikáns magasabb pontszámot mutattak az önbecsülés, az élettel való elégedettség, az általános és pszichológiai jóllét, valamint a reziliencia esetében. A logisztikus regresszióelemzés az önkontrollt, az élettel való elégedettséget, az általános jóllétet, a boldogságot és a kitartást mindkét szerhasználat védőfaktoraként azonosította. A dohányzás esetében a családi támogatás és az önbecsülés szintén védelmet nyújtott. Az alkoholfogyasztás esetében a tanulási zavar diagnózisának megléte esélycsökkentő hatást mutatott. Következtetések: Összességében elmondható, hogy a serdülők mentális jólléte és a kockázati magatartás között összefüggés igazolható. Eredményeink jelzik a problémás viselkedés életkori sajátosságait, és felhívják a figyelmet a társas kapcsolatok és támogatás fontos szerepére. Kutatásunk adatai hozzájárulhatnak a fiatalok egészségmagatartásával kapcsolatos prevenciós és intervenciós programok sikerességéhez. | Introduction: Adolescence should get a high attention due to bio-psycho-social changes as well as the adolescents’ mental health and the critical period of their experimenting behavior regarding substance use. In order to prevent the short and long term harmful effects of substance use and the negative consequences of poor psychological well-being it is essential to identify the risk and prfotective factors. Previous studies revealed that well-being, intrapersonal assets (e.g., self-control) and interpersonal connections can reduce the risk of substance use. Therefore, the aim of our study has been to examine the relationship between the adolescents’ health risk behavior and their well- being and, to identify the role of several psychological factors whether lowering or increasing the odds of smoking and drinking. Moreover, another aim was to explore differences by gender and special education needs. Methodology: The sample was collected in the period of May and June (2021), and it contained of middle school students (n = 164, M=13.3 and SD=1,1 years; 55% males). Forty-one students reported having special educational needs. The self-administered questionnaire measured substance use, psychological and general well-being, life satisfaction, social support, resilience, self-esteem and self-control. Results were analyzed by Chi-square and Student t-tests, and logistic regression analysis. Results: There were no gender differences in frequencies of smoking and drinking including both trying and using. In terms of the examined psychological variables, boys scored significantly higher on the following scales: self-esteem, life satisfaction, general and psychological well-being, and resilience. The logistic regression analysis identified self-control, life satisfaction, general well-being, happiness and perseverance as protective factors in both types of substance use. In the case of smoking, social support from the family and self-esteem were also protective factors. In the case of alcohol use, the presence of a diagnosis of learning disability proved to lower the odds. Conclusion: All in all, a relationship can be justified between adolescents’ mental well-being and their health risk behavior. Our results indicate the age-specific characteristics and draw the attention to the important role of social network and support. Findings of our study can contribute to the success of prevention and intervention programs on youth health behavior.

Actions (login required)

Edit Item