The geography of the Pontic Steppe in the 9–10th century : On the perception of the geographical space in early medieval literature = A fekete-tengeri sztyeppevidék földrajza a 9–10. században

Juhász, Péter (2025) The geography of the Pontic Steppe in the 9–10th century : On the perception of the geographical space in early medieval literature = A fekete-tengeri sztyeppevidék földrajza a 9–10. században. EPHEMERIS HUNGAROLOGICA, 5 (2). pp. 5-28. ISSN 2786-3522

Preview

Text EphemerisHungarologica_2025_02_01_Juhasz.pdf - Published Version Download (899kB) | Preview

Abstract

This study intends to present the geographic perceptions of the early medieval sources describing the Eastern European steppe. The main goal is to outline the dwelling places of the Hungarians in the 9th century and the Pechenegs in the 10th century on the Pontic steppe. The sources, I examine here, embody very different points of view and come from different cultural circles. The so-called Armenian Geography from the 7th century, the Byzantine De administrando imperio with information from the late 9th and mid-10th centuries, and the Persian Ḥudūd al-ʿālam (Regions of the World) from the late 10th century. As an important addition, some important pieces of the Muslim Jayhānī tradition from the very beginning of the 10th century. The first three sources give a detailed description of Eastern Europe, presenting the peoples, countries and borders living in the vast area east of the Carpathians and north of the Black Sea. Harmonizing their mental map is a rather difficult task in several cases due to the dynamic changes in steppe conditions. Armenian Geography is important in understanding the hydrography and determining where the Bulgars lived. I outlined the area controlled by the Hungarians and then the Pechenegs near the Black Sea primarily on the basis of the DAI. The Ḥudūd provides additional important pieces of information for this, but it caused serious difficulties in several cases, such as the localization of different Bulghār countries or the Mirvāt. These two sources complement each other well for the two groups of Pechenegs, east and west of the Volga. The examined sources add up to a very dynamic map of the Eastern European steppe from the 7th to the 10th century, showing the political processes in their progress. | A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy bemutassa a kelet-európai sztyeppeövezetet leíró koraközépkori források földrajzi adatait. Fő célja bemutatni a magyarok 9. századi és a besenyők 10. századi lakóhelyét a pontuszi sztyeppén. Az itt vizsgált források nagyon különböző szempontból indulnak és különböző kultúrkörből származnak: az úgynevezett Örmény Földrajz a 7. századból, a bizánci De administrando imperio a kései 9. és középső 10. századból származó adatokkal, és a perzsa Ḥudūd al-ʿālam (A világ régiói) a kései 10. századból; és mint fotos adalék, a Jayhānī-hagyományból fontos elemek a 10. század legelejéről. Az első három forrás részletes leírást ad Kelet-Európáról, bemutatva a Kárpátoktól keletre és a Fekete-tengertől északra levő hatalmas térségeken található népeket, országokat és határokat. Az ő mentális térképüket néhány esetben igen bonyolult feladat egybehangolni a sztyeppei körülmények dinamikus változása miatt. Az Örmény Földrajz a vízrajz megértéséhez fontos és annak meghatározásához, hol éltek a bolgárok. A magyarok, majd a besenyők által ellenőrzött térséget a Fekete-tenger mellett elsősorban a DAI alapján körvonalazom. A Ḥudūd további járulékos információkat ad erről, de többször komoly nehézségeket is okoz, mint pl. a különböző Bulghār országok vagy a Mirvāt lokalizálásánál. A vizsgált források együtt a kelet-európai sztyeppe igen dinamikus térképét adják ki, folyamatukban mutatva a politikai változásokat.

Actions (login required)

Edit Item