Újdonságok a lipidológiában = Advances in lipidology

Harangi, Mariann and Nádró, Bíborka and Diószegi, Ágnes and Paragh, György (2026) Újdonságok a lipidológiában = Advances in lipidology. MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM, 79 (1). pp. 9-16. ISSN 0133-5464

Preview

Text MBA2026-1.Harangi_DOIs.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (689kB) | Preview

Abstract

A szív- és érrendszeri megbetegedések kiemelten fontos kockázati tényezőI a lipidanyagcsere eltérései. 2025-ben az Európai Kardiológus társaság kiadta a 2019-es európai Dyslipidaemia kezelési irányelv frissítését, amely az utóbbi évek vizsgálati eredményeit figyelembe véve néhány ponton módosítást javasolt. A legfontosabbak ezek közül a kardiovaszkuláris kockázatbecslés során a korábban alkalmazott SCORE helyett 70 év alatt a SCORE2, míg 70–89 év között a SCORE2-OP alkalmazása, a szubklinikus atherosclerosis, például az emelkedett coronaria artéria kalcium score kockázatmódosító szerepének bevezetése, valamint a hazánkban még nem forgalmazott bempedonsav alkalmazása az LDL-C-csökkentésre sztatinintoleráns betegek részére, illetve a maximálisan tolerálható dózisú sztatin és/vagy ezetimib mellé nagy és igen nagy kockázatú betegek esetén. Fontos módosítás az akut coronaria szindrómában az LDL-C csökkentő kezelés intenzifikálása a korai, intenzív LDL-C csökkentés céljából már az index hospitalizáció során. Az update kiemeli, hogy a lipoprotein (a) 50 mg/dl feletti szintje kardiovaszkuláris kockázatemelő tényező minden felnőtt esetén, ezért mérése legalább egy alkalommal javasolt. Az ajánlás hangsúlyozza, hogy nagy dózisú ikozapentetilkezelés javasolt hypertrigliceridaemiás, nagy és igen nagy kockázatú betegek esetén, nem megfelelő hatékonyságú sztatinkezelés mellé a kardiovaszkuláris kockázatcsökkentés céljából. Fontos, hogy az LDL-C célértékek és a kardiovaszkuláris kockázati kategóriák alapvetően nem változtak a 2019-es irányelvhez képest. Továbbra is a kockázat mértéke határozza meg az LDL-C-szint csökkentésének intenzitását. Ugyanakkor néhány speciális betegcsoportban új terápiás lehetőségek szerepe igazolódott, így familiáris chylomicronaemia szindrómában a volanesorsen, homozigóta familiáris hypercholestrinaemiában az evinacumab, míg HÍV-fertőzöttek primer prevenciójában és daganatos betegek kemoterápiás kezelése során a sztatinok hatékonyságát igazolták. A terápiás lehetőségek a dyslipidaemia kezelésében tehát egyre szélesebbek, de fontos, hogy azokat a napi gyakorlatban is megfelelően alkalmazzuk. | Lipid metabolism disorders represent one of the most significant risk factors for cardiovascular diseases. In 2025, the European Society of Cardiology released an update to the 2019 European Guidelines for the Management of Dyslipidemias, incorporating recent clinical trial data and recommending several key modifications. Among the most important changes is the replacement of the previously used SCORE risk estimation system with SCORE2 for individuals under 70 years of age and SCORE2-OP for those between 70 and 89 years. The updated guidelines also introduce the consideration of subclinical atherosclerosis – as evidenced by markers such as elevated coronary artery calcium score – as a risk-modifying factor. Another important addition is the recommendation of bempedoic acid, which is not yet available in Hungary, as a lipid-lowering therapy for patients with statin intolerance, as well as in combination with maximally tolerated statin and/or ezetimibe in high- and very high-risk patients. A significant modification in the management of acute coronary syndromes is the recommendation for early intensification of LDL-C lowering therapy, with the goal of achieving aggressive lipid reduction during the index hospitalization. The update also emphasizes that lipoprotein(a) levels above 50 mg/dL are considered an independent cardiovascular risk factor in all adults, and it is therefore recommended that lipoprotein(a) be measured at least once during a patient’s lifetime. Furthermore, the guidelines highlight that high dose icosapentethyl therapy should be considered in hypertriglyceridemic patients at high or very high cardiovascular risk, particularly when statin therapy alone is insufficient to achieve desired lipid goals. Importantly, the LDL-C target values and cardiovascular risk categories remain fundamentally unchanged compared to the 2019 guidelines. The intensity of LDL-C lowering should still be guided by the individual’s overall cardiovascular risk level. However, the update also acknowledges the role of emerging therapeutic options in certain specific patient populations. These include volanesorsen for familial chylomicronemia syndrome, evinacumab for homozygous familial hypercholesterolemia, and evidence supporting the efficacy of statin therapy in primary prevention among HIV-infected individuals and in cancer patients undergoing chemotherapy. In conclusion, therapeutic options for the management of dyslipidemia are expanding significantly, but their proper implementation in everyday clinical practice remains crucial.

Actions (login required)

Edit Item