Káros-e a kora gyermekkori képernyő-expozíció a mentális egészségre? : A reprezentatív Kohorsz ’18 vizsgálat eredményei = Is early childhood screen exposure harmful to children’s mental health? : Results from the representative Cohort ’18 study

Lábadi, Beatrix and Kopcsó, Krisztina (2026) Káros-e a kora gyermekkori képernyő-expozíció a mentális egészségre? : A reprezentatív Kohorsz ’18 vizsgálat eredményei = Is early childhood screen exposure harmful to children’s mental health? : Results from the representative Cohort ’18 study. ORVOSI HETILAP, 167 (10). pp. 396-406. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p396.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (490kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Csecsemő- és kisgyermekkorban a passzív, szülői felügyeletet nélkülöző és a gyermekek életkorához nem igazodó médiatartalmak fogyasztása fokozott fejlődési kockázatot jelent a fizikai és a mentális egészségre. Célkitűzés: Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a korai gyermekkorban, másfél évesen megfigyelt képernyő-expozíció milyen prediktív hatást gyakorol a gyermekek hároméves kori mentális egészségére. Módszer: A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat reprezentatív, longitudinális adatain vizsgáltuk a másfél éves korban mért képernyőidő hatását (n = 2547) a hároméves kori mentális egészség mutatóira (Képességek és Nehézségek Kérdőív). A többváltozós elemzésben kontrolláltunk a gyermek korai társas-érzelmi sérülékenységére, a gyermek nemére, a mentális egészséget befolyásoló szocioökonómiai, demográfiai és környezeti tényezőkre (anyai alacsonyabb iskolai végzettség, hátrányos lakóhely, fiatal életkor, egyedülálló szülői státusz, anyagi nehézségek, adatfelvétel a COVID–19-járvány időszakában) és a szülői jellemzőkre (anyai depressziós tünetek, hosztilitás). Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a gyermekek átlagos képernyőideje 85,7 perc másfél éves korban, és 37,5%-uk napi képernyőideje meghaladja a 60 percet. A többváltozós logisztikus regressziós modellek eredményei arra utaltak, hogy a másfél éves korban egy órát meghaladó napi képernyőidő hozzájárul a hároméves kori pszichés nehézségek kialakulásához, még akkor is, ha figyelembe vesszük a gyermek korai társas-érzelmi sérülékenységét, valamint az anyai és a szociodemográfiai hátrányt jelző kontrollváltozókat. Ezek a kontrollváltozók maguk is hozzájárultak a hároméves kori pszichés nehézségekhez, miközben a korai társas-érzelmi és társadalmi sérülékenység figyelembevétele csökkentette a képernyő-expozíció önálló hatását. Megbeszélés: A korai képernyő-expozíció ebben az értelmezési keretben nem csupán elszigetelt kockázati tényezőként jelenik meg, hanem a fennálló környezeti, családi és egyéni jellemzőkkel kölcsönhatásban fejti ki hatását a gyermekek mentális egészségére. Következtetés: Az eredmények alátámasztják, hogy fontos a szülők tudatosságának növelése és a mértékletes képernyőhasználat előmozdítása a korai gyermekkorban. Orv Hetil. 2026; 167(10): 396–406. | Introduction: In infancy and early childhood, the consumption of passive, unsupervised media that is not tailored to children’s developmental level poses increased developmental risks for physical and mental health. Objective: The aim of this study was to examine the predictive effect of digital media exposure at approximately 18 months of age on children’s mental health outcomes at three years of age. Method: Using representative longitudinal data from the Cohort ’18 Growing Up in Hungary study, we investigated the impact of screen time measured at 18 months (n = 2547) on mental health indicators at three years of age (Strengths and Difficulties Questionnaire). The multivariate analyses controlled for early socio-emotional vulnerabil- ity, child’s sex, as well as socio-economic, demographic and contextual factors known to influence mental health (lower maternal educational attainment, disadvantaged area of residence, younger maternal age, single parent status, financial hardship, data collection during the COVID–19 pandemic), and parental characteristics (maternal depres- sive symptoms, hostility). Results: The findings indicated that children’s average screen time is 85.7 minutes at 18 months of age, and 37.5% of them have a daily screen time exceeding 60 minutes. Results of the multivariate logistic regression models indicated that daily screen time above one hour at 18 months contributed to the development of psychological difficulties by three years of age, even after accounting for early socio-emotional vulnerability and maternal and socio-demograph- ic control variables. These control variables themselves also contributed to psychological difficulties at three years of age, while taking early socio-emotional and social vulnerability into account reduced the independent effect of screen exposure. Discussion: Within this interpretative framework, early screen exposure does not act solely as an isolated risk factor; rather, it operates its effects on children’s mental health through its interaction with existing environmental, familial, and individual characteristics. Conclusion: These results support the importance of increasing parental awareness and promoting moderation in screen use during early childhood.

Actions (login required)

Edit Item