A szürke tölgy (Quercus Robur L. SUBSP. Pedunculiflora (K. Koch) menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus Robur L. SUBSP. Robur) termésbélyegeinek összehasonlító morfológiai vizsgálata = Morphological comparison of greyish oak (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) and pedunculate oak (Quercus robur L. subsp. robur) acorns

Hegedüs, Ivett and Bartha, Dénes (2025) A szürke tölgy (Quercus Robur L. SUBSP. Pedunculiflora (K. Koch) menitsky) és a kocsányos tölgy (Quercus Robur L. SUBSP. Robur) termésbélyegeinek összehasonlító morfológiai vizsgálata = Morphological comparison of greyish oak (Quercus robur L. subsp. pedunculiflora (K. Koch) Menitsky) and pedunculate oak (Quercus robur L. subsp. robur) acorns. ERDÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 15 (1-2). pp. 151-164. ISSN 2062-6711

Preview

Text erdeszettudomanyi-kozlemenyek-15evf-2025-01-02sz-151-164.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (705kB) | Preview

Abstract

A szárazságtűrő fafajoknak egyre nagyobb jelentőségük van a klímaváltozás miatt, ezért tanulmányunkban a déli, délkeleti elterjedésű Quercus robur subsp. pedunculiflora-t vontuk vizsgálat alá. Kutatásunk során morfológiai különbségeket kerestünk a Quercus robur subsp. pedunculiflora és a Quercus robur subsp. robur taxonok termései között. A botanikai szakirodalom határozóbélyegként jelzi a termős virágzati tengely (kocsány) hosszát és a kupacspikkelyek helyzetét, ezért tanulmányunkban a termést rögzítő és részben védő funkcióval rendelkező kupacsot hangsúlyosabban vizsgáltuk. A mintavételezést román és magyar előfordulási helyeken, összesen 18 lelőhelyen, 34 db egyed bevonásával végeztük el. Morfometriai mérés 625 db termés esetében történt, melyek során külön mértük a makkokat és külön a hozzájuk tartozó kupacsokat a terméskocsányokkal együtt. A termések adatait főkomponensanalízissel (PCA), a kupacs és kocsány adatait főkoordináta analízissel (PCoA) értékeltük ki. A kupacspikkelyek vizsgálatára Pearson-féle khi-négyzet próbát alkalmaztunk. Szignifikáns különbséget a termések hosszában, a kupacsok mélységében, magasságában, belső és külső átmérőjükben, a kupacspikkely magasságokban és a kocsányok átmérőjében tudtunk kimutatni e két taxon között. A terméskocsány hossza, amit a szakirodalom határozóbélyegként említ további vizsgálatokat kíván a levéllemezzel együtt, önmagában nem nyújtott elegendő információt a taxonok közötti elkülönítésben. | Drought-tolerant tree species are gaining increasing importance due to climate change; therefore, in our study the southern and south-eastern distributed Quercus robur subsp. pedunculiflora was investigated. Morphological differences were sought between the fruits of Quercus robur subsp. pedunculiflora and Quercus robur subsp. robur. In the botanical literature, the length of the female inflorescence axis (peduncle) and the position of the cupule scales are indicated as diagnostic traits; therefore, in our study special emphasis was placed on the cupule, which attaches and partly protects the fruit. Sampling was carried out at Romanian and Hungarian sites, altogether at 18 localities, involving 34 individuals. Morphometric measurements were performed on 625 fruits, in which the acorns and their cupules with peduncles were measured separately. Nut data were analyzed by Principal Component Analysis (PCA), whereas cupule and peduncle data were evaluated by Principal Coordinate Analysis (PCoA). For the analysis of cupule scales, Pearson’s chi-squared test was applied. Significant differences were detected between the two taxa in nut length, cupule depth, height, inner and outer diameters, cupule scale heights, and peduncle diameter. The fruit peduncle length, which is mentioned in the literature as a diagnostic trait, was found to require further study together with the leaf lamina, since on its own it did not provide sufficient information for separating the taxa.

Actions (login required)

Edit Item