A kiégés tünetei és lehetséges magyarázatai a szentesi Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozói körében = The symptoms of burnout and possible interpretations among the healthcare workers of the Emergency Department in Szentes

Kórizs, Tímea and Ádám, Kornél and Mihály, György and Pető, Zoltán and Töreki, Annamária (2026) A kiégés tünetei és lehetséges magyarázatai a szentesi Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozói körében = The symptoms of burnout and possible interpretations among the healthcare workers of the Emergency Department in Szentes. ORVOSI HETILAP, 167 (11). pp. 430-438. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p430.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (725kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A kiégés mint egyre fokozódó jelenség nem csak az egészségügyi dolgozók körében, hanem társadalmilag is, több tényező kölcsönhatásának következménye. Az egyéni tényezők mellett számos környezeti tényező állhat a hátterében. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Szegedi Tudományegyetem Szentesi Multidiszciplináris Centrum Sürgősségi Betegellátó Osztályon dolgozók kiégésének felmérése a járvány krízise után három évvel. Olyan összefüggések feltárására törekszünk, amelyek segítik a még hatékonyabb kiégésprevenciós és -intervenciós eljárásokat. Módszer: A vizsgálatkor a Maslach-féle Kiégés Kérdőívet, a Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőívet, valamint Oláh Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívét használtuk. A szentesi Sürgősségi Betegellátó Osztályon dolgozók 41%-a (38 fő) vett részt a vizsgálatban, amely arány hasonló a korábbi kiégésvizsgálatokéhoz. Eredmények: Statisztikai eredményeink kimutatják, hogy a szentesi vizsgálatban részt vevők 97,1%-ánál jelentkezik kiégés a COVID–19 után három évvel. A kitöltők 68,4%-ánál az érzelmi kimerültség, 55,2%-ánál a deperszonalizáció, míg 23,6%-ánál a teljesítménycsökkenés területén fejti ki hatását erőteljesen a kiégés. A kitöltők 65,3%-ánál egyszerre több terület is érintett. Szignifikáns összefüggések mutathatók ki a kiégés mértéke és a pszichológiai immunrendszer, valamint a megélt társas támasz erőssége között. Megbeszélés: A magas kiégési mutatók lehetséges magyarázatai közt szerepel a járványhelyzet idején megjelenő fokozott érzelmi és kognitív megterhelődés mellett az elhúzódó krízisállapot is, illetve az intézményi átszervezés, társadalmi és világesemények. Protektív tényezőként jelenik meg a kiégéssel való megküzdéskor a társas támogatottság és a pszichológiai immunrendszer. Következtetés: Az egészségügyi dolgozóknál aktuálisan fennálló erőteljes érzelmi és kognitív kimerültség hátterében állhat a járványhelyzet okozta krízis célzott feldolgozásának hiánya, valamint az intézményi változások, a növekvő betegforgalom, a szakemberhiány mint környezeti tényezők a kiégés tüneteinek erősödésekor, amelyek további vizsgálata szükséges. A krízis feldolgozását, a kiégés csökkentését segítené pszichológus állandó jelenléte az osztályon, célzott, tematikus tréningek, illetve a csapatépítésre helyezett nagyobb hangsúly. Orv Hetil. 2026; 167(11): 430–438. | Introduction: Burnout has emerged as an increasingly prominent phenomenon not only among healthcare profes sionals but also within society as a whole. Its development is multifactorial, involving the complex interplay of indi vidual characteristics and environmental influences. Objective: This study aims to explore burnout among healthcare workers at the Emergency Department in Szentes, three years after the end of the pandemic crisis. We strive to identify correlations that may support more effective burnout prevention and intervention strategies. Method: We used the Maslach Burnout Inventory, the Caldwell Social Support Scale, and Oláh’s Psychological Im mune System Inventory. A total of 41% (38 individuals) of healthcare workers at the Szentes Emergency Department participated, a rate consistent with similar studies. Results: Burnout syndrome was identified in 97.1% of participants. Emotional exhaustion was present in 68.4%, de personalization in 55.2%, and reduced personal accomplishment in 23.6%. In 65.3% of respondents, multiple areas were affected simultaneously. A significant correlation was found between burnout severity and both the strength of the psychological immune system and the perceived social support. Discussion: The elevated burnout rates may be attributed to heightened emotional and cognitive demands during the pandemic, the persistence of a prolonged crisis state, and institutional reorganization, alongside societal and global events. Social support and the psychological immune system emerge as protective factors in coping with burnout. Conclusion: The marked emotional and cognitive exhaustion observed among healthcare professionals may stem from insufficient targeted processing of the pandemicrelated crisis, as well as from environmental factors such as institutional changes, increased patient load, and workforce shortages, which may exacerbate burnout symptoms and require further investigation. The continuous presence of a psychologist, targeted training programs, and a stronger focus on teambuilding may support crisis processing and reduce burnout.

Actions (login required)

Edit Item