Gyémántlelőhelyek Jakutiában = Diamond deposits in Yakutia

Kiss, János (2025) Gyémántlelőhelyek Jakutiában = Diamond deposits in Yakutia. MAGYAR GEOFIZIKA, 66 (4). pp. 156-174. ISSN 0025-0120

Preview

Text Kissj_MaGeof_66-4B.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A közelmúltban a „Természetismeret” internetes weboldalon futottam bele egy írásba, amely régi emlékeket hozott fel bennem. A cikk a jakutiai „Mírnij” (azaz Békés) településen található „Mír” (Béke) nevű kimberlitbányát mutatta be. Diplomagyakorlatom idején jártam Jakutiában, Mírnijben, a Mír kimberlitbányánál és még néhány másik kimberlit kürtő külfejtésénél is… 1986-ban szakdolgozatomat a kimberlitkürtők geomágneses kutatásáról írtam. A kimberlit a természetes gyémántok elsődleges anyakőzete, azaz ez a kőzet volt a gyémántkutatás fő célpontja, a távoli Jakutföldön, a tundra-tajga határzónájában, az örökké fagyott altalaj birodalmában. Fontos ásványi nyersanyag egy emberek által alig járt/lakott területen, azaz „vad természetnek lágy ölén”. (A mérési terület megközelítése Tu– 154, illetve AN–2 repülőgépekkel, majd Mi–8 helikopterrel és „mindenjáró” lánctalpas terepjáróval történt, csakhogy jellemezzem a távlatokat és a lehetőségeket.) 1980-as években járunk, nincs GPS, nincs okostelefon, nincs internet és nincs digitális fényképező, nem volt Google Earth és a személyi PC-k akkor kezdtek kifejlődni, valamint ekkortájt jelentek meg az első kisebb, kézi programozható zsebszámológépek. Ezekben az időkben a terület zártsága (titkossága) miatt tilos volt fényképezni a kimberlitbánya környékén (ezért nem volt saját fotóm a kürtőről), s gyakorlatilag minden elérhető földtani, geofizikai és földrajzi térkép titkosnak minősült, vagy titkosítva volt (például nem volt rajta koordináta, csak néhány „szálkereszt”). A kimberlitkürtők neveire csak kezdőbetűvel volt szabad hivatkozni. A dolog érdekessége, hogy erre a területre a szovjet diákokon kívül, csak a testvéri szocialista országok diákjai mehettek gyakorlatra, mindenki másnak a terület zárva volt. A másik érdekesség – ez már szakmai szempontból –, hogy a kutatási terület egybeesett a szibériai trappbazaltok elterjedési területével. Mivel mindkét kőzet – a kimberlit és a bazalt is – mágneses, adódott, hogy a legolcsóbb geofizikai módszernek, a mágneses módszernek fontos szerepe volt/lett a gyémántkutatásban. Ennek alapja az eltérő mágnesezettség, eltérő geometria és az eltérő mélységi elhelyezkedés volt. Ezeknek a paramétereknek fontos szerepe volt a részletező geomágneses kutatásban. A továbbiakban, e tanulmányban a kimberlit-, a gyémánt- és a nyersanyagkutatás mellett leginkább a saját emlékeim jelennek meg, néhány újonnan végzett modellezési eredménnyel. | Recently, I came across a report on the website “Természetismeret” (Nature Studies) that brought back old memories. The article presented the “Mir” (Peace) kimberlite mine located in the Yakutian settlement of "Mirny" (i.e., Peaceful). During my diploma internship, I visited Yakutia, Mirny, the Mir kimberlite mine, and even a few other kimberlite pipe open pits... In 1986, I wrote my theses on geomagnetic research of kimberlite pipes. Kimberlite is the primary source rock for natural diamonds, which means that this rock was the main target of diamond exploration in the remote Yakutia region, on the border between the tundra and the taiga, in the realm of permafrost. It is an important mineral resource in an area rarely visited or inhabited by humans, i.e., in the “gentle embrace of wild nature”. (The measurement area was approached by Tu–154 and AN–2 aircraft, then by Mi–8 helicopters and all-terrain tracked vehicles – just to give you an idea of the scale and possibilities.) It's the 1980s, there’s no GPS, no smartphones, no internet, and no digital cameras. Google Earth didn’t exist, personal computers were just starting to develop, and the first small, handheld programmable pocket calculators were appearing on the market. At this time – due to the restricted nature (confidentiality) of the area – photography was prohibited in the vicinity of the kimberlite mine (which is why I did not have my own photo of the pipe), and virtually all available geological, geophysical, and geographical maps were classified or redacted (for example, they did not show coordinates, only a few “crosshairs”). The names of the kimberlite pipes could only be referred to by their initial letters. It was interesting also that, apart from Soviet students, only students from fraternal socialist countries were allowed to go to this area for practical training; the area was closed to everyone else. Another interesting fact – from a professional point of view – is that the research area coincided with the distribution area of Siberian Trapp basalts. Since both kimberlite and basalt are magnetic, it was natural that the cheapest geophysical method, the magnetic method, played an important role in diamond exploration. This was based on their different magnetization, different geometry, and different depth locations. These parameters played an important role in detailed geomagnetic exploration. Beyond kimberlite, diamonds, and raw material research, this study will mainly focus on my own memories, with some newly completed modelling results.

Actions (login required)

Edit Item