Az életminőség mérése emlődaganatos betegek körében = Quality of life measurement in breast cancer patients

Martinek, Emőke and Szekeres, Tamás and Herold, Zoltán (2026) Az életminőség mérése emlődaganatos betegek körében = Quality of life measurement in breast cancer patients. ORVOSI HETILAP, 167 (14). pp. 530-538. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p530.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (277kB) | Preview

Abstract

A rosszindulatú daganatos betegségek világszerte a halálozás és a tartós egészségromlás vezető okai közé tartoznak, incidenciájuk a demográfiai és életmódbeli változások miatt tartós emelkedést mutat. Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Bár a szűrés, a korszerű immun-, célzott, HER2-ellenes biológiai és endokrin terápiás kezelések, valamint az onkoplasztikai sebészet jelentősen javította a túlélési esélyeket, mindez azzal is együtt járt, hogy egyre több beteg él hosszú távú mellékhatásokkal és pszichoszociális terhekkel. Ez a helyzet tette nyilvánvalóvá, hogy az onkológiai ellátás sikerét nem lehet kizárólag klasszikus végpontokkal – mint például a teljes, a betegségmentes és a progressziómentes túlélés – mérni. Az egészséggel összefüggő életminőség (HRQoL) olyan többdimenziós konstrukció, amely a fizikai tünetterhelést, a pszichés állapotot, a szociális és szerepfunkciókat, valamint a funkcionális autonómiát egyaránt figyelembe veszi. Emlőrákban ez kiegészül továbbá a testkép, a szexuális funkció és a női identitás kérdésével is. A HRQoL mérése validált eszközökre támaszkodik, például az EORTC-QLQ-C30 kérdőívre és az ehhez tartozó emlőrák-specifikus modulra (EORTC-QLQ-BR23), valamint a FACT-rendszerre (FACT-G, FACT-B). Számos nagy mintájú, egyéni betegadatokon alapuló metaanalízis igazolta, hogy a kiindulási HRQoL-pontszámok önálló prognosztikai jelentőséggel bírnak a túlélés szempontjából, még a tumorstádium és egyéb klinikopatológiai tényezők kontrollálása után is. A HRQoL klinikai értelmezését ugyanakkor több tényező is megnehezíti: a mérés szubjektív jellege, a válaszadási torzítás, a betegség előrehaladásával együtt járó kognitív és fizikai korlátok, a ’response shift’ jelensége, valamint a minimálisan klinikailag jelentős különbség heterogén meghatározása. Emellett a betegek végzettségi szintje és egészségértési képességei szintén befolyásolhatják a kérdőívek megbízható kitöltését. A jelen áttekintés célja, hogy rendszerezze a daganatos – különösen az emlőrákos – betegek életminőség-mérésének fogalmi, módszertani és klinikai vonatkozásait, bemutassa a leggyakrabban használt mérőeszközöket, és rávilágítson arra, hogy a HRQoL miért tekinthető ma már nemcsak betegszempontú, hanem prognosztikus és egészségpolitikai jelentőségű kimenetnek. Orv Hetil. 2026; 167(14): 530–538. | Malignant tumors are among the leading causes of death and long-term health impairment worldwide, and their incidence is steadily rising due to demographic and lifestyle changes. Breast cancer is the most common malignant tumor in women. Although screening, modern immune, targeted, monoclonal anti-HER2 and endocrine therapies, and oncoplastic surgery have significantly improved survival, more and more patients are living with long-term side effects and psychosocial burdens. Due to this, the success of oncological care cannot be measured solely by classic endpoints such as overall survival, disease-free survival, and/or progression-free survival. Health-related quality of life (HRQoL) is a multidimensional construct that takes into account physical symptoms, psychological state, social and role functions, and functional autonomy, which in breast cancer is further supplemented by body image, sexual function, and female identity. HRQoL measurement relies on validated tools, such as the EORTC-QLQ-C30 ques- tionnaire and its breast cancer-specific module (EORTC-QLQ-BR23), as well as the FACT questionnaires (FACT-G and FACT-B). Several large-sample meta-analyses based on individual patient data have confirmed that baseline HRQoL scores are prognostic markers of patient survival, even after adjusting for tumor stage and other clinico- pathological factors. However, several factors complicate the clinical interpretation of HRQoL: the subjective nature of the measurement(s), response bias, cognitive and physical limitations associated with disease progression, the phenomenon of response shift, and the heterogeneous definition of minimally clinically significant differences. In addition, patients’ educational level and health literacy may also influence the reliability of questionnaire completion. The aim of this review is to systematize the conceptual, methodological, and clinical aspects of measuring the quality of life of cancer patients, especially in breast cancer, to present the most commonly used measurement tools, and to highlight why HRQoL can now be considered not only a patient-centered outcome, but also one with prognostic and health policy significance.

Actions (login required)

Edit Item