Az alija és a cionizmus Magyarországon: államépítési törekvések és geopolitikai konfliktusok a hidegháború árnyékában = Aliyah and Zionism in Hungary: State-Building Efforts and Geopolitical Conflicts in the Shadow of the Cold War

Seidner, Márton (2025) Az alija és a cionizmus Magyarországon: államépítési törekvések és geopolitikai konfliktusok a hidegháború árnyékában = Aliyah and Zionism in Hungary: State-Building Efforts and Geopolitical Conflicts in the Shadow of the Cold War. KÜLÜGYI SZEMLE, 24 (1). pp. 41-62. ISSN 1587-9089 (nyomtatott); 2060-4904 (online)

Preview

Text 2-Seidner-Marton_AzalijaesacionizmusMagyarorszagon.pdf - Published Version Download (428kB) | Preview

Abstract

Izrael Államnak a második világháború utáni megalakulása számos geopolitikai kihívással járt. Különösen az alija [bevándorlás] megszervezése, amely az izraeli államépítés kulcseszközévé vált, és az ország népességének a növelését, a gazdasági alapjainak a megszilárdítását szolgálta. A nem sokkal korábban a szovjet érdekszférába került Magyarországon a zsidó közösség kivándorlása politikai és gazdasági dilemmákat vetett fel. A magyar–izraeli tárgya- lások legfontosabb témáját az alija kérdései jelentették, de a cionista mozgalom célja a moszkvai irányelvekkel is ütközésbe került. 1949 tavaszán a kommunista rezsim önfelszámolásra kényszerítette a Magyar Cionista Szövetséget, s ezzel ellehetetlenítette a szervezett kivándorlást. Az izraeli diplomaták támogatni igyekeztek az alijázókat, de a magyar hatóságok szigorú korlátozásokat vezettek be. A tanulmány az alija és a cionizmus szerepét vizsgálja a hidegháborús geopolitikai konfliktusok és a magyar–izraeli kapcsolatok tükrében, levéltári és szakirodalmi források alapján. | After World War II, the establishment of the State of Israel brought geopolitical challenges, particularly through the organization of aliyah (immigration). It became a key tool for state-building, supporting Israel’s population growth and strengthening its economic foundations. In Hungary, a member of the Soviet bloc, Jewish emigration raised political and economic dilemmas. Hungarian–Israeli negotiations centered on the issues of aliyah, but the Zionist movement clashed with Soviet directives. In the spring of 1949, the communist regime, obstructing the organized emigration, made the Hungarian Zionist Federation liquidate itself. Israeli diplomats attempted to support aliyah, but Hungarian authorities imposed strict restrictions. This study examines the role of aliyah and Zionism in the context of Cold War geopolitical conflicts and Hungarian–Israeli relations, based on archival and scholarly sources. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ After World War II, the establishment of the State of Israel brought geopolitical challenges, particularly through the organization of aliyah (immigration). It became a key tool for state-building, supporting Israel’s population growth and strengthening its economic foundations. In Hungary, a member of the Soviet bloc, Jewish emigration raised political and economic dilemmas. Hungarian–Israeli negotiations centered on the issues of aliyah, but the Zionist movement clashed with Soviet directives. In the spring of 1949, the communist regime, obstructing the organized emigration, made the Hungarian Zionist Federation liquidate itself. Israeli diplomats attempted to support aliyah, but Hungarian authorities imposed strict restrictions. This study examines the role of aliyah and Zionism in the context of Cold War geopolitical conflicts and Hungarian–Israeli relations, based on archival and scholarly sources.

Actions (login required)

Edit Item