Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? = Why value added is not an appropriate compass for industrial policy

Mihályi, Péter (2026) Miért nem lehet a hozzáadott érték a fejlesztéspolitika iránytűje? = Why value added is not an appropriate compass for industrial policy. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE, 73 (2). pp. 125-147. ISSN 0023-4346

Preview

Text 21947-Cikkszovege-86742-1-10-20260216.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (370kB) | Preview

Abstract

A hozzáadott érték a modern közgazdaságtan egyik alapfogalma, amely annak számszerűsítésére szolgál, hogy egy vállalat vagy valamely ország egy év alatt mennyivel növeli meg az inputként felhasznált javak értékét. A nemzeti számlák rendszere – köztük a GDP-számítás – is erre a fogalomra épül. Mindazonáltal az iparpolitikai döntéshozatal során a hozzáadott értékre történő hivatkozás nemritkán módszertani és értelmezési problémákhoz vezet, és bizonyos esetekben nyilvánvalóan téves következtetések alapjául szolgálhat. Már magával a fogalommal is van baj, de még inkább azzal, ahogyan az iparpolitikai diskurzus használja: leegyszerűsítve, kiragadva és olyan következtetésekre építve, amelyek nem következnek a közgazdasági definícióból. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy egymással összefüggő módszertani és elméleti érvek alapján miért problematikus a hozzáadott érték abszolút vagy relatív nagyságának iparpolitikai rangsorolási szempontként vagy normatív döntési kritériumként történő alkalmazása. A cikkben először bemutatom azt a nyolc legfontosabb okot, amiért problematikus a hozzáadott értéket iparpolitikai rangsorként vagy döntési mutatóként használni. Ezután azt igyekszem megvilágítani, hogy makroszinten, az utolérés kontextusában az innováció sem tudja biztosan növelni a termelés útján előállított hozzáadott értéket. Jánossy Ferenc gondolatával egyetértve bemutatom, hogy a kutatás eredménye, az innováció közvetlenül nem termel jólétet. Az még csak „recept”, amely megadja, hogy miképpen kellene megváltoztatni a termelést ahhoz, hogy a munka termelékenysége növekedjék. | Value added is a fundamental concept in modern economics. It shows how much a company or a given country increases the value of goods used as inputs in a year. The system of national accounts, including the calculation of GDP, is also based on this concept. Yet when governments make industrial policy decisions, reference to value added can often be misleading and even harmful. The problem lies not only with the idea itself, but with its application in industrial policy discourse: it is simplified, abstracted, and based on conclusions that do not follow from the economic definition. This essay presents eight main reasons why it is problematic to use the value added as an indicator for industrial policy rankings or decisions. The second part of the study tries to clarify that at the macro level, in the context of catching up, innovation does not necessarily increase the added value, either. In agreement with the late Hungarian economist Ferenc Jánossy’s idea, I show that the results of research and innovation do not directly produce welfare. It is just a “recipe” that specifies how production should be changed in order to increase labor productivity.

Actions (login required)

Edit Item