Az 1944-es deportálások és a nyilas puccs helye a kommunista emlékezetpolitikában a népbírósági perek tükrében = The Place of the 1944 Deportations and the Arrow Cross Coup in Communist Politics of Memory as Reflected in the People’s Tribunal Trials

Veszprémy, László Bernát (2024) Az 1944-es deportálások és a nyilas puccs helye a kommunista emlékezetpolitikában a népbírósági perek tükrében = The Place of the 1944 Deportations and the Arrow Cross Coup in Communist Politics of Memory as Reflected in the People’s Tribunal Trials. SZÁZADVÉG, 2024 (3). pp. 203-226. ISSN 0237-5206

Preview

Text Szazadveg_2024_03_08_Veszpremy.pdf - Published Version Download (353kB) | Preview

Abstract

Ez a tanulmány néhány népbírósági per és népügyészségi eljárás kapcsán mutatja be a kommunista múltértelmezés holokauszttal kapcsolatos torzításait, narratív manipulációit. Megvizsgáljuk a magyar közigazgatás, a kápók, a „keretlegények”, illetve a zsidó tanácsok tagjainak pereit. Ez nem azt jelenti, hogy párhuzamot lehet vonni egy üldözött zsidó és egy magyar közszolga helyzete között, hanem hogy a kommunista diktatúra elnyomó gépezetébe bárki bekerülhetett, származás és vallás nem számított: ilyen értelemben a szovjet típusú elnyomás az egyenlősítés tételét maradéktalanul megvalósította. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a népbíróságok története további alapkutatást igényel, hiszen az országszerte megtartott több tízezer pernek mindössze a töredékét dolgozták fel. A perek kvantitatív és kvalitatív elemzése is várat magára. Szintúgy szükséges elemezni az egyes perek mögött álló motivációkat – „mezei” büntetőeljárás, politikai ok, esetleg egyéni leszámolás, bosszú. Nem lebecsülve az eddigi kutatási eredményeket, rögzítendő, hogy ezek a feladatok továbbra is a magyar történettudomány adósságai. I This study examines the distortions and narrative manipulations of the Holocaust in the Communist interpretation of the past through the lens of selected people’s tribunal trials and proceedings by the people’s prosecutors. It explores the trials of members of the Hungarian civil administration, kapos, “keretlegények” (guards of unarmed labour servicemen), and members of the Jewish councils. This does not imply an equivalence between the situation of a persecuted Jew and that of a Hungarian civil servant, but rather that anyone— regardless of origin or religion—could become entangled in the repressive machinery of the Communist dictatorship. In this sense, Soviet-style repression fully realised the principle of total equalisation. The study concludes that the history of the people’s tribunals requires further research, as only a fraction of the tens of thousands of trials held across the country have been examined. Both the quantitative and qualitative analyses of these trials remain important tasks. It is also necessary to analyse the motivations behind individual trials—whether they were ordinary criminal proceedings, politically driven, or acts of personal revenge. Without underestimating existing research, it must be stated that these tasks remain significant debts of Hungarian historiography.

Actions (login required)

Edit Item