Kozmikus mállás szimulációs vizsgálata besugárzott meteoritok alapján = Simulation of space weathering by the analysis of irradiated meteorites

Gyollai, Ildikó and Rácz, Richárd and Biri, Sándor and Juhász, Zoltán and Kereszturi, Ákos and Király, Csilla and Rezes, Dániel and Sulik, Béla and Szabó, Máté and Szalai, Zoltán and Szávai, Péter (2026) Kozmikus mállás szimulációs vizsgálata besugárzott meteoritok alapján = Simulation of space weathering by the analysis of irradiated meteorites. FÖLDTANI KÖZLÖNY, 156 (1). pp. 25-36. ISSN 0015-542X

Preview

Text 19242-Finaleditedversionforprintorreleasepdf-89246-1-10-20260411.pdf - Published Version Download (424kB) | Preview

Abstract

Az NWA 10580 jelű, CO3 típusú szenes kondritmintán, azonos mérési pontokon Raman- és infravörös spektroszkópiai méréseket végeztünk három, egymást követő protonbesugárzási ciklust megelőzően, valamint azokat követően. A kozmikus mállás laboratóriumi körülmények közötti szimulálásához 1 keV energiájú protonokat alkalmaztunk, kísérletenként 1011, 1014 és 1017 ion/cm² fluxus értékekkel. A besugárzásokat követően a Raman-spekt­roszkópiai mérések során megfigyelhető a fő csúcsok félértékszélességének (FWHM) és csúcspozícióinak változása. A Raman- és FTIR-spektrumokban az olivin és a piroxén esetében több alkalommal is eltűnnek a kisebb intenzitású csúcsok (663, 697, 913 cm–1) a piroxénnél (FTIR), és 658 cm–1 a piroxénnél (Raman), valamint olivinnél 978 cm–1 (FTIR) pozíción. A piroxén infravörös tartományban megjelenő csúcsainál egyaránt kimutathatók pozitív [kisebb csúcsoknál 664 cm–1 (+3 cm–1), 913 cm–1 (+1 cm–1)] és negatív irányú csúcseltolódások (1046 cm–1 (–7cm–1), míg az olivinre elsősorban negatív csúcseltolódások (894 cm–1: –7 cm–1, 978 cm–1: –8 cm–1), valamint több esetben a kisebb csúcsok eltűnése jellemző. Utóbbi mind az infravörös, mind a Raman-spektrumokban az adott ásványfázisok amorfizációjára utal. Az ily módon azonosított, leginkább stabil csúcsok kiválasztása hozzájárulhat a jövőbeni űrszondák detek­torrendszereinek optimalizálásához, valamint a meteoritminták kisbolygókhoz való kapcsolásához. | Raman and infrared spectroscopic measurements were performed on a CO3-type carbonaceous chondrite sample designated NWA 10580, at identical measurement points before and after three successive proton irradiation cycles. To simulate cosmic weathering under laboratory conditions, the sample was irradiated with 1 keV protons at flux values of 1011, 1014, and 1017 ions/cm² for each experimental cycle. Following irradiation, the Raman spectroscopic measurements revealed changes in the full width at half maximum (FWHM) and peak positions of the main spectral bands. In both the Raman and FTIR spectra, several low-intensity bands (663, 697, 913 cm–1) of piroxen (FTIR), and 658 cm–1 piroxen (Raman), while for olivine 978 cm–1 (FTIR) disappeared after irradiation. In the infrared region the pyroxene bands exhibited both positive [at smaller peaks (664 cm–1: +3 cm–1, 913 cm–1: +1 cm–1)] and negative peak shifts, whereas olivine primarily showed negative peak shifts (894 cm–1: –7 cm–1, 978 cm–1: –8 cm–1) and, in several cases, the disappearance of minor peaks. The loss of these low-intensity peaks in both the infrared and Raman spectra indicates amorphization of the respective mineral phases. The most stable spectral bands identified in this way may contribute to the future optimization of detector systems on space probes, as well as to the correlation of meteorite samples with their parent asteroids.

Actions (login required)

Edit Item