Application of geophysical methods to the assessment of environmental vulnerability of urban areas = Városi területek környezeti sérülékenységének értékelése geofizikai módszerek alkalmazásával

Plank, Zsuzsanna and Prónay, Zsolt (2026) Application of geophysical methods to the assessment of environmental vulnerability of urban areas = Városi területek környezeti sérülékenységének értékelése geofizikai módszerek alkalmazásával. OPUSCULA THEOLOGICA ET SCIENTIFICA, 4 (1). pp. 115-144. ISSN 2939-8398

Preview

Text OTS_2026_4_1_115_144.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (2MB) | Preview

Abstract

The pluvial flood hazard of an urban area can be characterized by the environmental vulnerability. It is a measure that depends on three spatial factors: morphology, water coverage and the drainage capacity of the ground. Since the drainage capacity is the function of the composition and structure of the overburden layers, geophysical survey data can assist in the assessment of flood hazard.We worked out a methodology for determination the high-resolution distribution of environmental vulnerability using data from two geophysical surveying methods that are applicable in urban areas. In case of the ground penetrating radar method, the surface drainage capacity was linked to the clay content of the overburden. Thus, the attenuation of the electromagnetic waves could be correlated with the permeability factor of the environmental vulnerability. When relating this factor to the data of a DC electric survey we correlated the electrical resistivity values to the dominant grain size distribution of the upper layer. We demonstrate the application of this methodology in two urban field studies in Hungary, where the environmental vulnerability was defined along geophysical survey lines with horizontal resolution of the surveying method. In the first case, GPR method was used to determine the permeability factor and a digital terrain model served as the source of morphology data. The second case was in a flat area, where there was no need for slope data. The permeability factor was derived from electrical resistivity values of a three km long survey line and grain size analysis results of drill samplesKeywords: Bonhoeffer’s family, 19th century, German Culture and Theology, tacit motif. | A városi területek esőzések okozta villámárvíznek való kitettsége jellemezhető a környezeti sérülékenység indexszel. Ez a mérőszám három térbeli tényezőtől függ: a morfológiától, a felszínborítástól és a felszín vízáteresztő képességétől. Ez utóbbi tényezőt egyértelműen meghatározzák a felszín közeli rétegek összetétele és szerkezete, emiatt egyes geofizikai módszerek alkalmazása segíthet a vízelöntési veszélyeztetettség felmérésében. A publikáció bemutat egy módszertant, amit a környezeti sérülékenység nagy felbontású eloszlásának meghatározására dolgoztunk ki, két, városi környezetben is alkalmazható geofizikai felmérési módszer adatainak felhasználásával történik veszélyeztetettség minősítése. A talajradaros módszer esetében a felszíni vízáteresztő képességet a fedőréteg agyagtartalmához kötöttük, ezáltal az elektromágneses hullámok csillapodását, mint fizikai paramétert összefüggésbe hoztuk a környezeti sérülékenység vízáteresztési tényezőjével. A másik esetben ugyanezt a tényezőt az egyenáramú elektromos mérés adataiból határoztuk meg úgy, hogy a mérés során meghatározott, fajlagos elektromos ellenállás értéket a felső réteg domináns szemcseméret-eloszlásával hoztuk összefüggésbe. A kidolgozott módszertan alkalmazását két hazai városban végzet esettanulmányban mutatjuk be, ahol a környezeti sérülékenységet geofizikai szelvények mentén határoztuk meg az alkalmazott módszer által biztosított, vízszintes felbontással. Az első esettanulmányban a földradar módszert alkalmaztuk a vízáteresztési tényező meghatározására, és digitális terepmodell szolgált a lejtési adatok forrásaként. A második esettanulmány helyszíne egy sík terület volt, ahol nem volt szükség morfológiai adatokra. Az áteresztőképesség tényezőt egy három kilométer hosszú mérési vonalon mért, fajlagos ellenállás értékekből és a fúrásos talajminták szemcseméret-elemzési eredményeiből származtattuk.

Actions (login required)

Edit Item