Semleges vagy keresztény? : Észrevételek az Alaptörvény vallási üzeneteiről

Schweitzer, Gábor (2024) Semleges vagy keresztény? : Észrevételek az Alaptörvény vallási üzeneteiről. MTA LAW WORKING PAPERS, 2024 (9). pp. 1-9. ISSN 2064-4515

Preview

Text Schweitzer_Gabor.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Az Alaptörvény preambuluma és normaszövege az elfogadás óta folyamatában, ám ellentmondásosan írta felül a vallási tartalmú üzenetek beépítésével az 1989/1990-es közjogi rendszerváltás óta az állam vallási és világnézeti értelemben vett semlegességére irányuló törekvéseket. Ily módon épült be az Alaptörvénybe a kereszténység nemzetmegtartó szerepének kiemelése mellett, az állami szervek keresztény kultúra védelmére irányuló kötelezettsége [R cikk (4) bekezdés], továbbá az, hogy hazánk biztosítja a keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelést [XVI. cikk (1) bekezdés]. Az alkotmányozó hatalom tette mindezt annak ellenére, hogy 2011-ben, az Alaptörvény elfogadásának idején szekulárisnak tekintette a magyar államot. A jelek szerint a jogalkotói – jogpolitikai – szándék a vallási, világnézeti szempontból elkötelezett állam ideáját preferálja. A népszámlálási eredmények alapján viszont úgy tűnik viszont, hogy a magyar társadalom tekintélyes része szekuláris, illetve „hallgat” vallási kötődéseit illetően, továbbá kétségesnek tűnik fogékonysága az Alaptörvény meglehetősen egyoldalú vallási hívószavait és üzeneteit illetően. Ezzel a szociológiai háttérrel, továbbá a rendszerváltás időszakának szándékaival viszont az egyházak, felekezetek, vallási közösségek egyenjogúságát közjogi szempontból biztosító semleges állam koncepciója lenne kompatibilis.

Actions (login required)

Edit Item