The Role of Personal Networks and Social Capital in Small-Scale Civic Activity = A személyes kapcsolathálózatok és a társadalmi tőke szerepe a kistelepülési civil aktivitásban

Kovácsné Biczó, Klaudia (2026) The Role of Personal Networks and Social Capital in Small-Scale Civic Activity = A személyes kapcsolathálózatok és a társadalmi tőke szerepe a kistelepülési civil aktivitásban. CIVIL SZEMLE, 23 (3). pp. 111-124. ISSN 1786-3341

Preview

Text 07_CSZ_2026_03_Biczo.pdf - Published Version Download (991kB) | Preview

Abstract

The social, economic, and demographic processes in small settlements in Hungary have undergone significant changes in recent decades, posing challenges for local communities (Balogh, 2014). As a result of population decline, aging, and the transformation of the local economy, the role of civil society organizations and community initiatives in maintaining social cohesion and preserving local social capital has become more important. Theoretical research highlights that trust-based, closed networks act as a stabilizing force, but at the same time can limit innovation, while so-called “bridge-type” relationships bring new resources and knowledge to the community (Putnam, 2000; Granovetter, 1973). In examining the transformation, resilience, and cohesion of rural Hungary, I draw on classical theories of social capital (Bourdieu, Coleman, Putnam), while also taking into account the critical debates that have developed around them (Fine, Woolcock, Szreter). Civil society organizations play a key role in this process: they contribute to maintaining social cohesion, promote the preservation of cultural identity, and act as intermediaries between state, economic, and community actors. In conclusion, the social capital of small settlements is not only a key element in maintaining community life, but also a decisive factor in terms of local adaptation capabilities and sustainable development. A better understanding of the role of civic engagement in such an environment can contribute to more effective planning of local development strategies and the promotion of social innovation. | A magyarországi kistelepülések társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatai az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül, amely kihívások elé állította a helyi közösségeket (Balogh, 2014). A lakosságszám csökkenése, az elöregedés, valamint a helyi gazdaság szerkezetének átalakulása következtében felértékelődött a civil szervezetek és közösségi kezdeményezések szerepe a társadalmi kohézió fenntartásában és a helyi társadalmi tőke megőrzésében. A teoretikus kutatás rávilágít arra, hogy a bizalmon alapuló, zárt kapcsolathálók stabilizáló erőként működnek, ugyanakkor korlátozhatják az innovációt, míg az ún. „híd típusú” kapcsolatok új erőforrásokat és tudást közvetítenek a közösségbe (Putnam, 2000; Granovetter, 1973). A vidéki Magyarország átalakulásának, rezilienciájának és kohéziójának vizsgálata során a társadalmi tőke klasszikus elméleteire (Bourdieu, Coleman, Putnam) építek, ugyanakkor figyelembe veszem a körülöttük kibontakozott kritikai vitákat is (Fine, Woolcock, Szreter). E diskurzus alapján kiemelt szerepet kap a linking social capital fogalma, amely a magyar vidéki kontextusban különösen fontos a helyi közösségek és az intézményi szintek közötti kapcsolatok értelmezésében. A civil szervezetek ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak: hozzájárulnak a társadalmi kohézió fenntartásához, elősegítik a kulturális identitás megőrzését és közvetítőként lépnek fel az állami, gazdasági és közösségi szereplők között. Konklúzióként elmondható, hogy a kistelepülések társadalmi tőkéje nem csupán a közösségi élet fenntartásának kulcseleme, hanem a helyi adaptációs képességek és a fenntartható fejlődés szempontjából is meghatározó tényező. A civil aktivitás ilyen közegben betöltött szerepének jobb megértése hozzájárulhat a helyi fejlesztési stratégiák hatékonyabb tervezéséhez és a társadalmi innováció előmozdításához.

Actions (login required)

Edit Item