Válságkezelés és újraválasztás Magyarországon és a világban

Rajnai, Gergely (2022) Válságkezelés és újraválasztás Magyarországon és a világban. SZÁZADVÉG, 2 (2). pp. 161-186. ISSN 0237-5206 (nyomtatott); 3004-2135 (online)

Preview

Text Szazadveg_2022_02_08_Valsagkezeles-es-ujravalasztas-Magyarorszagon-es-a-vilagban.pdf - Published Version Download (310kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a 2022-es magyar választást a gazdasági szavazás szempontjából, nemzetközi kontextusban vizsgálja meg. Hipotézisei szerint válságidőszakokban a választók rendszerint a kormányt hibáztatják a rossz gazdasági körülményekért, így a kabinetek újraválasztási aránya jelentősen csökken, viszont azoknak a kormányoknak, amelyek enyhíteni tudják a válság hatását országukra, nagyobb esélyük van az újraválasztásra. A tanulmány ezt egy szociotropikus, komparatív és retrospektív modell segítségével vizsgálja meg a kiterjedt Nyugat országain, összevetve a 2008 utáni gazdasági recessziót a jelenlegi, koronavírus által indukált válsággal. Az eredmények alapján a 2008-as válságot követően a hipotézisek igazolódtak, azaz az újraválasztási arány szignifikánsan csökkent, de a válságot jól kezelő kormányok esetében jelentősen magasabb volt, mint azon kabinetek esetében, amelyek országait súlyosabban érintette a recesszió. A Covidot követő válság során viszont mindkét hipotézist cáfolják az eredmények: a kormányok újraválasztási esélyei nem csökkentek, a válságkezelés hatékonysága és az újraválasztás között nem volt összefüggés. Erre a tanulmány két lehetséges magyarázatot ad: a 2008- hoz képest aktívabb válságkezelés politikai következményeit, valamint a gazdasági szavazás visszaszorulását észak-amerikai és nyugat-európai országokban. Ez utóbbi magyarázatot támasztja alá, hogy a kelet-közép-európai régióban a Covid okozta válság során is igazolódtak a hipotézisek, ami magyarázza a magyar választások eredményét is. = This paper analyses the results of 2022 Hungarian parliamentary elections from the perspective of economic voting in an international context. It hypothesises that during recessions, the re-election rate of cabinets is lower compared to other time periods, and that during these crises, governments that handle the crisis better have a better chance of political survival than their peers. The paper tests these hypotheses empirically by applying a sociotropic, comparative and retrospective model on the elections in the ‘West’ during both the post-2008 financial recession and the economic crisis induced by the Covid pandemic. The results demonstrate that both hypotheses proved to be correct in the case of the aftermath of the 2008 recession, as re-election rates were generally reduced and cabinets in countries with better performing economies during that period had a significantly better chance at re-election than their peers did. On the other hand, both hypotheses were rejected in the case of the post-Covid crisis: re-election rates were not significantly lower compared to other periods and economic performance does not seem to have had an effect on the probabilities of re-election. The paper offers two potential explanations for the differences: the political consequences of the more active handling of the Covid crisis and the rise of post-material voting to the detriment of economic voting. The latter explanation is supported by the fact that the economic voting still works in the Central Eastern European region, a trend that offers an explanation for the results of the Hungarian election

Actions (login required)

Edit Item