A közösségi média keretezésének ereje a mediatizált társadalmakban = The Power of Social Media Framing in Mediatized Societies

Molnár, Gábor (2026) A közösségi média keretezésének ereje a mediatizált társadalmakban = The Power of Social Media Framing in Mediatized Societies. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 74 (4). pp. 1017-1028. ISSN 2062-9494

Preview

Text 9_1017-1028.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (415kB) | Preview

Abstract

Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a hírek milyen módon hatnak a lakosság biztonságérzetére. A közbiztonságról szóló narratívák közvetítői, érdekeik mentén, hogyan keretezhetik azokat, befolyásolva a lakosság percepcióját. A rendőrség az új kommunikációs kihívásokra milyen válaszokat adhat, hogyan képes ellensúlyozni a „félelemnarratívát”.Módszertan: Az elemzés két svéd kvalitatív kutatás eredményén keresztül kívánja bemutatni a nemzetközi tapasztalatokat, összehasonlítani azokat a hazaiakkal, az esettanulmány módszertanára építve.Megállapítások: A tanulmány elsődleges megállapítása, hogy a közösségi média megjelenésével, széles körű elterjedésével megváltoztak a hírek keretezési irányai. A korábbi kaszkádszerű modell helyett a befolyásolás visszacsatolási hurokként is hat, azaz a keretezett hírek olvasói a kommentjeiken keresztül visszahatnak a döntéshozókra. A hírek közvetítői – erősítve a „félelemnarratívát” – képesek rontani a lakosság biztonságérzetén. Ezt a rendőrségnek a megfelelő szakmai színvonalú tevékenységen túl a helyes kommunikációs stratégiák megválasztásával ellensúlyoznia kell. Érték: A magyar rendőrségnek az utóbbi, több mint egy évtizedben elért eredményeivel, részben az egységes kommunikációs stratégiával, sikerült egy a nemzetközi összehasonlításban is magas biztonságérzetet megteremtenie. Az utóbbi időszakban a közösségi média a hírek fragmentálására új platformot biztosított, erre válaszul a rendőrség „biztonságnarratíváját” is meg kell újítani. A kommunikációval ott kell jelen lenni, ahol az emberek léteznek. Ebben a transzmediatizált környezetben a nemzetközi kitekintés és a hazai kommunikációs gyakorlat válaszokat adhat a kihívásokra, és tovább erősítheti az eddig elért eredményeket. | Aim: The purpose of this study is to demonstrate how news affects the population’s sense of security. It examines how narratives concerning public security may be framed by their intermediaries in line with their own interests, thereby influencing public perception. The study also explores what responses the police may provide to new communication challenges and how it can counterbalance the ‘fear narrative’. Methodology: Based on the case study methodology, the analysis seeks to present international experiences through the findings of two Swedish qualitative studies and to compare them with domestic experiences. Findings: The primary finding of the study is that, with the emergence and widespread use of social media, the directions of news framing have changed. Instead of the earlier cascade-like model, influence may also operate as a feedback loop; that is, readers of framed news can, through their comments, exert an influence back on decision-makers. By amplifying the ‘fear narrative’, news intermediaries are capable of undermining the population’s sense of security. The police must counterbalance this not only through professional activity of an appropriate standard, but also by selecting suitable communication strategies. Value: Through the results achieved over the past more than a decade, and partly through a unified communication strategy, the Hungarian Police has succeeded in creating a sense of security that is high even by international comparison. In recent years, social media has provided a new platform for the fragmentation of news. In response, the police ‘security narrative’ must also be renewed. Communication must be present where people actually exist. In this transmediatized environment, international perspectives and domestic communication practices may provide answers to these challenges and further strengthen the results achieved so far.

Actions (login required)

Edit Item