Egyszerűsített nyomozás, avagy „Mission Impossible”? A büntetőeljárás reformja és a valóság = Simplified Investigation or „Mission Impossible”? : The Reform of Criminal Procedure and Reality

Vári, Vince (2026) Egyszerűsített nyomozás, avagy „Mission Impossible”? A büntetőeljárás reformja és a valóság = Simplified Investigation or „Mission Impossible”? : The Reform of Criminal Procedure and Reality. BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-), 74 (5). pp. 1169-1187. ISSN 2062-9494

Preview

Text 2_VariVince.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (495kB) | Preview

Abstract

Cél: A tanulmány célja a magyar büntetőeljárás nyomozási szakaszának egyszerűsítési lehetőségeit feltárni, különös tekintettel a hatályos eljárási szabályok, a nyomozó hatóságok gyakorlata, valamint a jogalkalmazói és jogalkotói kihívások vizsgálatára. Célkitűzése, hogy rámutasson: az igazságszolgáltatás gyorsítása nem valósítható meg pusztán a bírósági szakasz egyszerűsítésével, hanem elengedhetetlen a nyomozási eljárás differenciálása is. Módszertan: A tanulmány történeti és összehasonlító jogi elemzésen alapul, amely kiterjed a hazai jogfejlődés (1960–2017) nyomozási reformjaira, valamint a nemzetközi példák, különösen a német büntetőeljárás tapasztalatainak vizsgálatára. Alapvetően jogirodalmi forrásokra, statisztikai adatokra és kodifikációs dokumentumokra támaszkodva értékeli az eljárási reformok hatékonyságát. Megállapítások: A 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról nem teremtett valódi lehetőséget az egyszerűsített nyomozások számára, sőt a digitalizáció térhódításával egyre összetettebb adminisztratív terhet jelent a nyomozási feladatok ellátása. A nyomozó hatóságok továbbra is rejtett diverzióval próbálják kezelni a túlterheltséget, ami torz statisztikákhoz és jogbizonytalansághoz vezet. Szükség lenne egy olyan, normatív alapon szabályozott eljárás differenciálási megoldásra, amely figyelembe veszi a cselekmény társadalomra veszélyességét, és könnyített írásbeliséggel járó eljárási rendet biztosít. Érték: A tanulmány egy olyan komplex, mégis gyakorlati szemléletű keretrendszert javasol a nyomozások differenciálására, amely figyelembe veszi a hatékonyságot, a jogállami garanciákat és a nyomozó hatóságok valós kapacitását. Az elméleti és nemzetközi alapú megközelítés hozzájárulhat a hazai kodifikációs viták újragondolásához, és megalapozhatja egy hosszú távon fenntartható és igazságos büntetőeljárási rendszer kialakítását. | Aim: The aim of this study is to explore possibilities for simplifying the investigation phase of Hungarian criminal proceedings, with particular regard to the examination of current procedural rules, the practices of investigative authorities, and the challenges faced by law enforcement and legislators. Its objective is to point out that speeding up the administration of justice cannot be achieved solely by simplifying the court phase, but that it is also essential to differentiate the investigative procedure. Methodology: The study is based on historical and comparative legal analysis, covering investigative reforms in Hungarian law (1960–2017) and examining international examples, in particular the experience of German criminal proceedings. It assesses the effectiveness of procedural reforms based primarily on legal literature, statistical data, and codification documents. Findings: Act XC of 2017 on criminal procedure did not create a real opportunity for simplified investigations; on the contrary, with the spread of digitalisation, conducting investigations has become an increasingly complex administrative burden. Investigative authorities continue to try to deal with the overload through hidden diversion, which leads to distorted statistics and legal uncertainty. There is a need for a normatively regulated procedural differentiation solution that takes into account the danger of the act to society and provides for a simplified written procedure. Value: The study proposes a complex yet practical framework for the differentiation of investigations that takes into account efficiency, the guarantees of the rule of law, and the actual capacity of investigative authorities. The theoretical and international approach can contribute to a rethinking of domestic codification debates and lay the foundation for the development of a long-term sustainable and fair criminal justice system.

Actions (login required)

Edit Item