Baseline Setting and Carbon Credit Quantification in Improved Forest Management: A Demonstrative Case Study = Baseline-meghatározás és karbonkreditszámítás klímabarát erdőgazdálkodási projektekben: egy szemléltető esettanulmány

Borovics, Ábel and Benke, Attila and Borovics, Attila and Király, Éva and Schiberna, Endre (2026) Baseline Setting and Carbon Credit Quantification in Improved Forest Management: A Demonstrative Case Study = Baseline-meghatározás és karbonkreditszámítás klímabarát erdőgazdálkodási projektekben: egy szemléltető esettanulmány. ACTA SILVATICA ET LIGNARIA HUNGARICA: AN INTERNATIONAL JOURNAL IN FOREST, WOOD AND ENVIRONMENTAL SCIENCES, 22 (1). pp. 45-61. ISSN 1786-691X (print); 1787-064X (online)

Preview

Text Acta-Silvatica-Lignaria-Hungarica-2026-Vol22-No1-045-061.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial Share Alike. Download (1MB) | Preview

Abstract

Improved Forest Management (IFM) is expected to become a key component of the EU’s Carbon Removal Certification Framework (CRCF), yet baseline setting, additionality assessment, and carbon-removal quantification remain methodologically challenging. This study presents a demonstrative IFM case using a 4.7-hectare Scots pine–hornbeam stand in Western Hungary, combining extended rotation with climate-adaptive regeneration. A hypothetical baseline was derived from National Forestry Database data, while carbon sequestration was modelled using the Forest Industry Carbon Model with a 15% uncertainty correction. Project-related emissions were quantified under the IPCC guidelines. Over 2024–2055, total biomass carbon increased by 99 tC, with regeneration contributing an additional 44 tC. After deducting baseline sequestration and minor implementation emissions (<1% of total removals), the project generates 201 eligible carbon credits, equivalent to 10,074 EUR (7,255 EUR at present value). The case study illustrates how CRCF-aligned IFM assessments can be conducted in practice, stressing the importance of baseline definitions, the strong net-positive carbon balance of IFM measures, and the potential economic viability of such projects under forthcoming EU carbon removal standards. | A klímabarát erdőgazdálkodás (Improved Forest Management, IFM) várhatóan az EU Karbontanúsítási Keretrendszerének (CRCF) egyik kulcselemévé válik, ugyanakkor a baseline meghatározása, az addicionalitás vizsgálata és a széneltávolítás számszerűsítése továbbra is módszertani kihívást jelent. Tanulmányunk egy IFM esettanulmányt mutat be egy 4,7 hektáros gyertyán elegyes erdeifenyő állomány példáján Nyugat-Magyarországon, amely a vágásforduló meghosszabbítását klímavédelmi szerkezetátalakítással kombinálja. A hipotetikus baseline-t az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján határoztuk meg, míg a szénmegkötést a Forest Industry Carbon Model segítségével modelleztük, 15%-os bizonytalansági korrekció alkalmazásával. A projekthez kapcsolódó emissziókat az IPCC iránymutatások szerint számszerűsítettük. A 2024–2055 közötti időszakban a biomasszában tárolt szén 99 tC-vel nőtt, míg a klímavédelmi szerkezetátalakítás további 44 tC többletet eredményezett. A baseline és a kivitelezési munkálatokból származó emissziók (a teljes szénmegkötés <1%-a) levonását követően a projektben 201 elszámolható karbonkredit keletkezik, amelynek értéke 10 074 euró (jelenértéke 7 255 euró). Az esettanulmány rávilágít a baseline-meghatározás kulcsszerepére, az IFM projektek nettó pozitív szénmérlegére és gazdasági potenciáljára.

Actions (login required)

Edit Item