Város és homok

Hámori, Péter (2023) Város és homok. DISEGNO: A DESIGNKULTÚRA FOLYÓIRATA, 7 (2). pp. 154-167. ISSN 2064-7778

Preview

Text Disegno_2023_2_09_Hamori.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Share Alike. Download (5MB) | Preview

Abstract

A 0-1 és 0-4 mm szemcseméretű folyami homok az édesvíz után a leggyakrabban, legkimerítőbbenhasznált nyersanyag a Földön, egyéni fejadagunk 18 kilogramm naponta. Ebből készítünk fogkrémet, tisztítószert, kijelzőt, üveget, vasbetont, úthálózatot, épületeket és városokat; folyami homokotbányászunk az Ős-Duna medréből, a Mekong folyó lakott partjairól és a Földközi tenger aljáról,erősen kimerítve ezzel az adott hely territoriális, ökológiai és társadalmi adottságait.Ebben a cikkben a homokot mint szűrőlencsét használva vizsgálom a város életét és metabolizmusát, rámutatva arra, hogy a város kiterjedése túlmutat azon a térbeli-időbeli komplexitáson,amelyben a klasszikus építészeti-urbanisztikai diszciplína szemléli azt. Egy város összeszövődőellátási hálózatokból és azok metabolizmusából áll, ebből következően a városról való gondolkodás,annak tervezése transzszkaláris megközelítést igényel. Szingapúr víz felé terjeszkedő városáhozhozzátartoznak a maláj és ausztrál homokbányák az ott élők társadalmi és környezeti feltételeinekváltozásával együtt. Az észak-kiskunsági folyamihomok-bányák a folyószabályozásokkal és élőhely-degradációkkal a családtámogatási konstrukciók mentén ugyanúgy Budapest részét képezik,mint annak bármelyik belterületi városrésze.Amellett érvelek, hogy az urbanizáció politikai eszköz; a totális politika, végső soron totális design korszakában az ökológiai válságokra adható egyetlen válasz a stratégiai visszavonulás vagyrewilding.

Actions (login required)

Edit Item