Szabályozási kísérletezés és közhatalmi innováció: a regulatory sandbox modell közigazgatási tanulságai

Kálmán, János (2026) Szabályozási kísérletezés és közhatalmi innováció: a regulatory sandbox modell közigazgatási tanulságai. KÖZIGAZGATÁSTUDOMÁNY, 6 (1). pp. 24-41. ISSN 2786-1910

Preview

Text KT_vol6_no1_Kalman.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (485kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a regulatory sandbox (szabályozási tesztkörnyezet) intézményét a közhatalom gyakorlásának és a közigazgatási jog megújulásának összefüggésében vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az innováció üteme – különösen a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia területén – tartósan megelőzi a klasszikus jogalkotási és jogalkalmazási ciklusokat, ami a jogbiztonság és a közérdek védelme szempontjából új igazgatási eszközök alkalmazását teszi szükségessé. A tanulmány amellett érvel, hogy a regulatory sandbox nem deregulációs kivétel, hanem garanciákkal körülbástyázott, eljárásjogi jellegű kísérleti rezsim, amely a szabályozói tanulást és a bizonyítékalapú jogfejlesztést szolgálja. A kutatás egyrészt elméleti és közjogi keretbe helyezi a sandbox intézményét, különös tekintettel a hatósági döntések, a hatósági ellenőrzés és felügyelet, valamint a jogorvoslati kontroll szerepére. Másrészt empirikus áttekintést ad a szabályozási tesztkörnyezetek megjelenéséről több ágazatban – a pénzügyi szolgáltatások, az energetika, az egészségügy és a mesterséges intelligencia területén –, kiemelve a közös mintázatokat és az ágazatspecifikus eltéréseket. A tanulmány külön foglalkozik az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének (AI Act) sandbox-kötelezettségével és annak magyarországi végrehajtásával, rámutatva arra, hogy a nemzeti szabályozási tesztkörnyezet 2026. augusztus 2-ától kötelező intézményi elemmé válik. Következtetése szerint a regulatory sandbox a „tanuló állam” egyik kulcsintézménye lehet, amennyiben működését átlátható hozzáférés, kockázatarányos garanciák és a tapasztalatok nyilvános visszacsatolása kíséri. | This article examines the institution of the regulatory sandbox in the context of the exercise of public authority and the renewal of administrative law. It starts from the premise that the pace of innovation – particularly in the fields of digital technologies and artificial intelligence – consistently outstrips traditional legislative and administrative cycles, creating regulatory uncertainty and new challenges for the protection of the public interest. Against this background, the article argues that the regulatory sandbox should not be understood as a form of deregulation, but rather as a safeguarded, procedure-based experimental framework designed to support regulatory learning and evidence-based rule-making. The study first situates the sandbox within a public law framework, focusing on the role of administrative decisions, supervisory and inspection mechanisms, and judicial review. It then provides an empirical overview of regulatory sandboxes across several sectors, including financial services, energy, healthcare and artificial intelligence, highlighting both converging patterns and sector-specific differences. Particular attention is paid to the European Union’s Artificial Intelligence Act, which introduces a mandatory obligation for Member States to establish national AI regulatory sandboxes, and to the Hungarian implementation of this requirement. The analysis emphasizes that from 2 August 2026 the sandbox will become a compulsory institutional element of AI governance in Hungary. The article concludes that regulatory sandboxes can function as key instruments of a “learning state”, provided that they are embedded in a transparent institutional framework, apply proportionate safeguards, and ensure the public dissemination of regulatory insights beyond the participating entities.

Actions (login required)

Edit Item