A standardizálás módszerei és története Magyarországon = The methods and history of standardisation in Hungary

Sugár, András (2026) A standardizálás módszerei és története Magyarországon = The methods and history of standardisation in Hungary. STATISZTIKAI SZEMLE, 104 (6). pp. 503-532. ISSN 0039-0690

Preview

Text 2026_06_503.pdf - Published Version Download (482kB) | Preview

Abstract

A standardizálás (két vagy több összetett viszonyszám/főátlag összehasonlítása, az összetételhatás kimutatásával és szükség esetén kiszűrésével) többféle módszerrel hajtható végre. A standardizálás módszere áll a jól ismert standardizált halálozási arányszámok, különféle demográfiai, egészségügyi mutatók mellett a konjunktúraindexek, árindexek (egységértékindex-probléma) számítása mögött is, de a standardizálás elve jelenik meg a hedonikus árindexszámításnál vagy a nemek közötti bérkülönbségek (gender pay gap) elemzésénél is. Ahhoz, hogy a problémakör megfelelő módszertani eszköztárát helyesen válasszuk ki és interpretáljuk, hasznos adalék, ha megértjük, történetileg hogyan alakultak ki az egyes eljárások, mire reflektáltak a maguk korában, és hogyan fejlődtek. Magyarországon ki kell emelni Kőrösy József munkásságát (aki a módszer kidolgozásának és nemzetközi alkalmazásának is az élharcosa volt) az 1940–1950-es évek hosszú ideig ható szovjet örökségén és annak feldolgozásán át egészen a mai sokféle módszertan (ezen belül elsősorban a regressziószámítás standardizálás céljára való felhasználásának) kialakulásáig. A cikk a történeti áttekintés végén azzal a céllal hasonlítja össze a klaszszikus standardizálást a regressziószámítással, hogy bemutassa, egyik sem feltétlenül jobb a másiknál, ez a vizsgált probléma jellegétől, a felhasználók felkészültségétől és a felhasználás céljától is függ. | Standardisation (comparison of two or more composite ratios/averages, detection of the composition effect and, if necessary, filtering it out) can be performed using several methods. The method/principle of standardisation is behind the calculation of well-known standardized mortality rates, various demographic and health indicators, as well as business cycle indices and price indices (unit-value index problem), but the principle of standardisation also appears in the calculation of hedonic price indices or in the analysis of gender pay gaps. In order to correctly select and interpret the appropriate (relevant) methodological tools for the problem, it is a useful addition to understand how the individual methods developed historically, what they reflected in their time, and how they developed. In Hungary, the historical development of the methodology is particularly interesting, from the work of József Kőrösy (who was a pioneer in the development and international application of the method) through the long-lasting Soviet legacy of the 1940s and 1950s to the development of today's diverse methodologies (including primarily the use of regression analysis for standardisation purposes). At the end of the historical overview, the article compares classical standardisation and regression analysis, with the aim of demonstrating that neither is necessarily better than the other, as it depends on the nature of the problem under study, the level of preparedness of the users, and the purpose of use.

Actions (login required)

Edit Item