Az élet első ezer napja és a korai intervenciós programok jelentősége biopszichosziális keretrendszerben

Szabó-Tóth, Kinga (2026) Az élet első ezer napja és a korai intervenciós programok jelentősége biopszichosziális keretrendszerben. SZELLEM ÉS TUDOMÁNY, 17 (1-2). pp. 61-70. ISSN 2062-204X

Preview

Text 4682-Cikkszovege-19610-1-10-20260701.pdf - Published Version Download (398kB) | Preview

Abstract

Az első ezer nap – a fogantatástól a második életév végéig tartó időszak – a fejlődés egyik legkritikusabb és legérzékenyebb periódusa, amelyben a biológiai, pszichológiai és társadalmi folyamatok egymásba ágyazott módon strukturálják az életpályát. Az írás integrált bio-pszichoszociális keretben vizsgálja e szakasz jelentőségét, összekapcsolva a neuroplaszticitás kutatásait, a Developmental Origins of Health and Disease (DOHaD) paradigmát, a biológiai beágyazódás elméletét, a kötődés- és stresszszabályozás mechanizmusait, valamint a társadalmi reprodukció szociológiai modelljeit. A tanulmány amellett érvel, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek már az első életévekben biológiai lenyomatot hagynak, így a strukturális hátrány szó szerint „testet ölt” a fejlődő szervezetben. A korai intervenciós programok nem csupán egyéni fejlődési kimeneteket javítanak, hanem jelentős társadalmi megtérüléssel is járnak, csökkentve a bűnözést, az egészségügyi kiadásokat és az intergenerációs szegénység újratermelődését. Az első ezer nap támogatása ezért nem pusztán gyermekvédelmi kérdés, hanem stratégiai társadalompolitikai befektetés.

Actions (login required)

Edit Item